A Klubrádió címszereplése akár véletlen is lehet, de elképzelhető hogy a Médiatanács saját függetlenségére akarta felhívni a figyelmet, amit mi sem bizonyíthatna jobban, mint egy ellenzékinek tartott rádió pályázati sikere. Ám ha megnézzük a 2011-óta kiírt pályázatokat és a nyertesek listáját, egészen más kép rajzolódik ki. 

Igaz, a Klubrádió 2014-ig indulni sem tudott a pályázatokon. Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója elmondta - amit azóta bíróság is megállapított – hogy tudniillik a Médiatanács jogellenesen nem adta oda a Klubrádió közösségi illetve kereskedelmi frekvenciáját sem, emiatt voltunk kizárva a pályázatokból. Szerinte a diszkrimináció azt követően is folytatódott, hogy megkaptuk a frekvenciákat, két jelképes összegen kívül ugyanis nem nyertünk semmit, miközben a kormányhoz közelebb álló rádiócsatornák 10 milliós nagyságrendű összegeket nyertek. 

Forrástalanság

A hírműsoroknak járó források mellett a rádiók indulhatnak úgynevezett rezsipályázatokon, a működési és üzemeltetési költségek egy részének fedezéséért illetve műszaki pályázatokon, a műszaki fejlesztések részfinanszírozásáért. A Klubrádió viszont hiába próbálkozott. 

Sótonyi Tamás a rádió pályázati tanácsadója elmondta, a rezsipályázatokon négyből négyszer buktunk el. A megpályázott támogatási összeget egy hírszerkesztő, egy technikus és egy szerkesztő-asszisztens bérköltségére fordítottuk volna, a bírálóbizottság szerint viszont nem lehetett megállapítani, hogy a Klubrádió műsorszolgáltatási vállalásihoz mérten ez indokolt-e. 

Ha egy fodrász havi négyszázezres bérköltségére kértünk volna pénzt, még érthető is lenne a pályázat elutasítása, ám technikus vagy hírszerkesztő alkalmazása egy rádióban meglehetősen indokoltnak tűnik. 
A pályázatot ezért újra beadtuk, a következő fordulóban forráshiányra hivatkozva nem kaptunk semmit. Nem voltunk szerencsésebbek a műszaki pályázatok tekintetében sem.

Tízéves számítógépparkunk fejlesztésére nyújtottunk be pályázatot. Ezt először azért utasították el, mert nem fejtettük ki megfelelően a jelenlegi rendszerrel való kompatibilitást, azaz nem volt világos, hogy a régi Windows alapú számítógépeket tudjuk-e majd együtt működtetni új Windows alapú számítógépekkel. Miután a következő fordulóban ezt elmagyaráztuk, forráshiányra hivatkozva utasították el a pályázatot. 

A források tehát elfogytak. Így azt hinné az ember, hogy ha nekünk nem, akkor más rádiónak sem jutott támogatás. Stock Richárd, a Klubrádió jogásza azonban elmondta: mások ilyenkor is kaptak pénzt. Sőt arra is volt példa, hogy miután lezárták a pályázatokat arra hivatkozva, hogy elfogyott az elosztható összeg, később újra megnyitották a keretet. Kiderült ugyanis, hogy mégis van még forrás. A Klubrádió viszont ekkor sem kapott pénzt, ismét forráshiány miatt. 

Ráadásul azt sem lehet tudni, milyen szempontok alapján döntenek az 5 tagú bíráló bizottság tagjai. 
Őket egyébként a Médiatanács választja meg, a támogatási döntéseket az aktuális pályázat bírálóbizottsága készíti elő ajánlásaiban, a végső döntést ezek alapján hozza meg a tanács.

Kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján születnek meg a támogatási döntések,
azt írták, hogy a bírálóbizottságok javaslataikat a pályázati felhívásban nyilvánosan megtalálható alaki és tartalmi szempontrendszernek megfelelő értékelés alapján teszik meg nem nyilvános üléseken.

A pályázatokról szóló döntések ugyan elolvashatók a Médiatanács honlapján, ám ebből nem derül ki, milyen tartalmi okok miatt kap valaki támogatást vagy lesz, mondjuk forráshiány áldozata. 

A rádiókat érintő három pályázat bírálóbizottságainak többet között tagja volt Jenik Péter, Semjén Zsolt volt kabinetfőnöke, Kozma Ákos, Orbán Viktor egykori pártelnöki kabinetfőnöke, Rományi Béla, aki korábban a KDNP médiaszakértője volt és  Lányi Lajos is, aki, persze ez akár véletlen is lehet, egy évben érettségizett a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban egy Lázár János nevű diákkal.

Ki nyer ma?

Érdemes megnézni azt is, mely rádiók voltak sikeresek a pályázatokon. Van ugyanis egy kör, akik meglepően sokat nyertek.  Összehasonlításképpen a 2015-ös rezsi pályázaton a Klubrádió által elnyert nulla forint mellett az Inforádió 6 millió, a Szent István Rádió több frekvenciája együtt több mint 13 millió, a Lánchíd Rádió két frekvenciája több mint 11 millió, a Magyar Katolikus Rádió két frekvenciája szintén több mint 11 millió, az Európa Rádió 4 frekvenciája pedig több mint 20 millió forintot nyert. 

Mivel az említett rádiók nagyságrendekkel több támogatást tudtak nyerni, vagy sokkal jobb pályázatokat írnak a többieknél vagy a Médiatanács kedveli őket valamiért. Kérdés, persze, valóban ők hozzák-e a döntéseket. 

Mert kell egy rendszer 

A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa, Polyák Gábor médiajogász elmondta, a Médiatanács minden tagját a Fidesz delegálta és többen igazolhatóan kötődnek a kormánypárthoz. Polyák Gábor szerint a cél az volt, hogy senki se lásson bele a szervezet napi működésébe. Szerinte erre az elmúlt évek frekvencia pályázatainál lett volna szükség, melyeken rendre a Simicska-birodalomhoz kötődő rádiók tudtak nyerni, ez pedig politikai elfogultságot jelez. 

Ha az ellenőrző testületet ennyire átszövi a politika, felmerül, vajon veszélybe kerül-e a sajtószabadság. Polyák Gábor szerint igen, a Médiatanács a rádiós piac alakításánál segítette a kormányzati szándék megvalósulását. Ennek egyik legnagyobb vesztese éppen a Klubrádió volt, nem csak a budapesti frekvenciáért való pereskedés, hanem a nagyvárosi frekvenciát elvesztése miatt is. 

Ezek közül többet a Lánchídrádió nyert meg, ám a médiajogász szerint ők sem fognak többet nyerni. Magyarországon ugyanis nem a piaci helyzettől vagy a hallgatottságtól függ, hogy melyik médiaszolgáltató terjeszkedhet, ez kizárólag a politikán múlik. Ilyen körülmények között pedig képtelenség sajtószabadságról beszélni. 

Ha a pályázati rendszerhez hozzátesszük, az ellenzékinek tartott médiumokhoz 2010 óta sokkal kevesebb állami hirdetés kerül, a Klubrádióhoz szinte semmi, nagyon nehéz dolga van annak, akit nem kedvel a kormány. 
A cikk és az összeállítás készítése közben újra megkerestük a médiahatóságot, hogy interjút kérjünk tőlük. Azt a választ kaptuk, hogy Kollarik Tamás Médiatanács-tag fog felelni kérdéseinkre a hét második felében."