Közelhallgatás Pakson – környezetvédő szervezetek közös állásfoglalása

Az eseményen nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban (KHT) nem tárgyalt vagy tisztázatlanul hagyott lényegi problémákra. A közmeghallgatás megerősítette, hogy a kormány felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar ránk erőltetni egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport  szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy szüntesse meg a hatástanulmány hiányosságait.

PAKS II FELESLEGES: Magyarországnak az az érdeke, hogy integrálódjék a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, „okos hálózatként” megvalósuló regionális és európai villamosenergia-rendszerbe. Az a mód, ahogyan hazánk jelenleg kapcsolódik az európai villamosenergia-hálózathoz, 20. századi maradvány, és Paks II ezt a múlt századi állapotot konzerválná. A környezetvédelmi hatástanulmány mégsem foglalkozik azzal kérdéssel, hogy az Oroszország által szállítani kívánt reaktorblokkok rugalmatlanok és túlméretezettek a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából; ahogyan azzal sem, hogy az ott termelt áram olyan drága lesz, hogy eladhatatlan lesz az európai villamosenergia-piacon.
 
PAKS II SZENNYEZŐ: Nem tisztázza azt sem a környezetvédelmi hatástanulmány, hogy mi lesz a Paks II-ben keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek sorsa. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését a jelenleg Bátaapátiban működő tárolóba tervezi. Arra azonban nincsenek nyilvános kutatási eredmények, hogy a tároló valóban képes-e befogadni az extra mennyiségű hulladékot. A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek esetében a környezetvédelmi hatástanulmány a hazai végleges elhelyezéssel számol, de az ezzel kapcsolatos érdemi kutatások még nem kezdődtek el.
A szervezeteket arról sem győzte meg a KHT, hogy a Duna valóban alkalmas egyszerre üzemelő hat paksi blokk hűtésére, ami a jelenleginél több mint kétszer annyi hő elvezetésével járna. Egy 2008-ban készült megvalósíthatósági tanulmány szerint már most, a 4 blokk üzemelése esetén is előfordul, hogy gondot okoz a hatósági korlátok megtartása, és ezért az új blokkoknál csak a hűtőtornyos hűtés lehet megbízható megoldás. A jelenlegi tervekben viszont a sokkal olcsóbb dunai hűtéssel számolnak. A garanciák azonban hiányoznak, hogy a Duna felmelegítésére vonatkozó hatósági korlátokat az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között is meg tudja-e majd tartani az erőmű. 
 
PAKS II VESZÉLYES: Elfogadhatatlan, hogy a hatásvizsgálatból teljes mértékben hiányzik az emberi hibára és a szándékos károkozásra (terrorizmus, szabotázs, háborús cselekmények) visszavezethető, súlyos balesetek elemzése. Az olyan tragédiák, mint Fukusima, Csernobil, Three Mile Island, Majak vagy Windscale, valamint a nem nukleáris létesítményekben történt események (pl. Bhopal, Seveso, Deepwater Horizon, Exxon Valdez) mind azt mutatják: súlyos, akár nagy kibocsátással járó, tervezésen túli balesetek igenis történnek, és ezek a jövőben sem lesznek kizárhatóak.

PAKS II DRÁGA: Nincsenek meggyőző bizonyítékok arról sem, hogy a tervezett beruházás valóban az ígért társadalmi-gazdasági előnyökkel jár-e. Erre vonatkozóan semmilyen számítást nem tartalmaz a KHT, és nincsenek benne összehasonlítások atommentes energetikai alternatívákkal. Nem létezik hivatalos számítás, amelyből kiderülne a beruházás pontos ára, az erőmű által termelt áram ára, valamint hogy milyen gazdasági, piaci kockázatokkal számol a kormányzat. Hiányoznak az információk azon járulékos beruházások költségeiről, amelyek nélkül Paks II-t nem lehet a magyar villamosenergia-rendszerbe integrálni, és a meglévő atomerőművel egyszerre működtetni. Nincs továbbá információ arról sem, hogy mindezek milyen hatással lesznek a magyarországi áramárra és a teljes Paks II projekt gazdaságosságára. 

A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport ügyfélként jelentkezett be az engedélyezési eljárásba, ezért kritikáikat a hatóságnak figyelembe kell venni és arra érdemben reagálnia kell. A fenti kritikákat a szervezetek írásban is eljuttatják az eljárást vezető hatóságnak.

Mindent összevetve: a környezeti hatástanulmány nem járja körül megfelelő mélységben a várható környezeti hatásokat, ezért a szervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t a környezeti hatástanulmányból kimaradt szempontok megfelelő vizsgálatára.