A kiszolgáltatottság megakadályozására: előfizetői jogvédelem

Karas Monika, az NMHH elnöke kihirdette a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait – tudhatták meg újságírók a főhivatal mai sajtótájékoztatóján. Az eddiginél közérthetőbb szabályozásnak köszönhetően a piaci szereplők jogalkalmazói gyakorlata is egyszerűsödik. A hatóság elnöke elmondta: „A rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.”

Karas kiemelte: „Az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban. Az élet adta helyzetekhez szabtuk az új, kiszámítható, korszerű és egyértelmű szabályokat”. Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia rohamos fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okostelefonok, mobilinternet) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt a hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt a régi rendelet elavult.

Az új jogszabály teljes körű megoldást kínál az előfizetők érdekeit sértő, aggályra okot adó kérdésekben, valamint segíti a múlt négy év szolgáltatói gyakorlata egységes és világos értelmezését, és az egyértelmű partneri helyzetek megteremtését a szolgáltató és az előfizető között.

Az új szabályozás többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozott védelmére. A hatóság számára kiemelten fontos a hírközlési előfizetői jogviszonyokat illetően a fogyasztók, előfizetők hírközlés-specifikus fogyasztói jogainak, az uniós jogforrásokkal harmonizált, garanciális védelme. A rendelet a teljes magyar lakosság csaknem húszmillió (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internet-szolgáltatás) előfizetői szerződését érinti.

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben összehasonlíthatják az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ászf-ében is könnyebben eligazodhatnak. A kiskorúak védelmére az ászf-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Miközben az ászf-ek tartalmi követelményei megerősödtek, aközben látványosan csökkent az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma. Az NMHH-elnöki rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony sajátosságaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl (például a nem írásban megkötött szerződések esetén) kötelező a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.

Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötés”-re vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltétel-rendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét, mivel a határozott idejű szerződéssel nemcsak az előfizető, hanem a szolgáltató is elkötelezi magát meghatározott időre.

A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális tévére kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit tényleg elhasznált. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választáskor, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.

Az átlátható és közérthető számlázás végett a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, sms, mms, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal ingyenes. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.

A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások nagy száma miatt elodázhatatlan volt az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározása is.

Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. A nagy, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.