Kivonják a kereskedelemből a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszereket

A rendelet szövege alapján, „tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelyben a  végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot”. A rendelet megtartását fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai ellenőrzik, negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBiH), amely átadja az adatokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) részére. A 2013-ban kiadott szabályozás 2015. február 18-ig adott türelmi időt a gyártóknak és a kereskedőknek arra, hogy a jogszabálynak nem megfelelő élelmiszerek összetételét megváltoztassák, illetve kivezessék őket a piacról.

A transz-zsírsavak káros hatással vannak a koleszterinszintre, ugyanis nemcsak emelik az LDL-, azaz „rossz” koleszterinszintet, de csökkentik a koleszterinszint normalizálásában szerepet játszó HDL, azaz „jó” koleszterin szintjét is. A magas koleszterinszint pedig a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, így nagyon fontos odafigyelni az ideális koleszterinszint fenntartására. A tudományos vizsgálatok eredményei alapján a két energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát[1]. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2008-ban 17,3 millió ember hunyt el valamilyen kardiovaszkuláris megbetegedés következtében és ez a szám a becslések alapján 2030-ra 23,3 millióra fog emelkedni.[2] 

Magyarországon talán még a nemzetközi helyzetnél is súlyosabb képet mutat a valóság, 2012-ben 64 178 ember, azaz az elhunytak 46%-a halt meg valamilyen keringési betegség következtében.[3]

A transzzsírsavak olyan zsírsavak, amelyek molekulaszerkezetükben eltérnek a telített zsíroktól, és kimutathatóan rossz élettani hatásúak az emberi szervezetre. A transzzsírok az ipari termelés, a növényi olajok keményítése közben keletkeznek, így a (részlegesen) hidrogénezett növényi olajjal készült élelmiszerekben fordulhattak elő nagyobb mértékben.

Transzzsírsavak természetes módon is képződnek a kérődző állatok gyomrában, így jelen vannak a tejben, és a kérődző állatok húsában is, ez utóbbiakra azonban nem vonatkozik a szóban forgó EMMI-rendelet.

Tévhitek is ismeretesek a transzzsírsavakról. Sokan úgy vélik, hogy a margarinokat hidrogénezett növényi olajból készítik, így ezekben a termékekben fordul elő nagyobb mennyiségben transz-zsírsav. Ezzel szemben a modern gyártási technológiáknak köszönhetően a jó minőségű, étkezési margarinokat már évtizedek óta természetes alapanyagokból, szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírokból, növényi olajokból és vízből állítják elő.