Paks II-nek van ésszerű alternatívája – az Energiaklub jövőképe 2030-ra

Tavaly januárban a moszkvai megállapodás aláírásával a magyar kormány önkényesen, szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül döntött arról, hogy Magyarország jövőbeli energiagazdálkodásának alapja egy új paksi atomerőmű lesz – szögezi le az a tanulmány, amelyről az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb programján volt szó.  

A nagy horderejű döntés meglepetésszerű és legtöbb elemében máig titkos lebonyolítása megdöbbentette a közvéleményt. Azóta egy év telt el, és a beruházás számos részletét, így az előkészítő tanulmányokat sem hozták nyilvánosságra. A Paks II szükségességét hangoztató kormányzati érvek továbbra sem állják meg a helyüket: semmilyen sürgető körülmény sem mutatkozik ma e terv kapkodva történő megvalósítására. Lehetőségünk van tehát egy alaposan átgondolt, széles körű szakmai és társadalmi vitára.

Az Energiaklub jövőképe 2030-ig szól. Arra az időpontra vonatkoznak az EU legújabb energia- és klímapolitikájának célszámai is, és Magyarország hivatalos energiastratégiája is 2030-ig tervez. Abban az évben még nagy valószínűséggel termelne mind a négy jelenleg létező paksi blokk. Fontos körülmény, hogy addig még van 15 évünk, ami az energetika számára is belátható, és a változások beindításához elegendő időt ad.  
Az Energiaklub saját modelljének megalkotásához az EnergyPLAN dán energiatervező szoftvert használta. Számításai szerint a villamosenergia-igények elmaradnak majd a Paks II szükségességét igazolni kívánó előrejelzésektől, a hiányzó kapacitások pótlására így több idő marad.

Az új atomerőmű megépítése végérvényesen megszabná, hogy milyen lesz hazánk energiarendszere: centralizált, vagyis néhány nagy erőmű és nagyvállalat által működtetett és irányított? Vagy pedig a fenntarthatóságot is figyelembe vevő, döntően helyi, megújuló erőforrásokat felhasználó, decentralizált szisztéma lesz?

Az Európai Unió terveivel összhangban az Energiaklub jövőképe egyértelműen az utóbbit, tehát a megújuló termelésnek elsőbbséget adó, többféle erőforrást felhasználó, rugalmas rendszerirányító szemléletet tükrözi. Csak így tudunk sikerrel alkalmazkodni a jövőbeli technológiai és gazdasági kihívásokhoz. Mindez növeli a hazai ellátásbiztonságot, csökkenti függőségünket az orosz energiaimporttól, több tízezer munkahelyet teremt, növeli az ország jövedelem megtartó képességét, hozzájárul a hazai innováció fejlődéséhez.

Az EnergyPLAN programmal 1999 óta számos tudományos kutatást készítettek és vizsgáltak világszerte, egyebek között Nagy-Britanniában, Írországban, az USA-ban és Kínában is. Ez a szoftver nagy szerepet játszott abban, hogy ma Dánia hivatalos energiastratégiája 2050-re teljes mértékben megújuló energiaforrások felhasználására alapoz.

Az EnergyPLAN egy ország vagy régió teljes energiagazdaságát modellezi, tehát az összes szektor – lakosság, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások, közlekedés – minden típusú energiaigényével számol. Az energiarendszer egyéves működését vizsgálja, méghozzá órás felbontásban, ami az időjárásfüggő megújulók és a villamosenergia-igény folyamatos változása miatt fontos. A program magyarországi alkalmazhatóságát egy 2011-i hazai energiamodell létrehozásával ellenőrizték. A kapott eredmények a statisztikai tényadatokhoz képest alig mutattak eltérést.

Az Energiaklub 2030-ra szóló jövőképének modellezése a következő eredményeket adta:

– 2030-ban a hazai energiarendszer működőképes Paks II nélkül;
– az összes áramigény a 2012-es 40,2 TWh-ról 47,1 TWh-ra nő, a hivatalos előrejelzéseknél (50,6 TWh) lassabb ütemben;
– a megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésből konzervatív célszámok alapján is több mint 27 százalék;
– a villamosenergia-import minimális, 0,7 TWh (2013-ban 11,9 TWh volt);
– a hőigények kielégítéséhez szükséges erőforrások mennyisége az energiahatékonysági beruházásoknak és az új, alacsony energiaigényű épületeknek köszönhetően 24 százalékkal csökken;
– az alternatív meghajtású személyautók (gáz, hibrid, elektromos) aránya eléri a 20 százalékot, az áruforgalom 30 százaléka vasútra terelődik;
– a teljes energiagazdaság összes erőforrásigénye 3 százalékkal csökken 2011-hez képest.

Mindebből világosan következik, hogy Paks II-nek igen is létezik alternatívája – szögezi le a tanulmány, amelynek készítői remélik, hogy számításaik, javaslataik hozzájárulnak az energiapolitikai párbeszédhez. Az Energiaklub újabb tanulmányokat is tervez: az egyik a 2030-as jövőkép gazdasági vizsgálatát végzi el, lehetővé téve a Paks II költségeivel való összevetést is. Végül a 2030 utáni évtizedekre is készül majd egy modell, hogy megvizsgálja a hazai energiarendszer atomenergia nélküli működését.