Az anyanyelv az első számú hungarikum! – a Tinta Könyvkiadó újdonságai
A nyelv összeköti a nemzedékeket – erre emlékeztetett a rendezvény meghívója, amit az érdeklődők korösszetétele igazolt is. De nemcsak nyelvészek, nyelvművelők, tanárok, egyetemisták jöttek el a hagyományos „tintás helyszínre”, a budapesti Benczúr utcába, hanem könyvajándék-vásárlók is. Mert hogy tetemes kedvezménnyel lehetett megvásárolni a kiadó köteteit, s aki ötezer forintnál többet költött, színes, nagyméretű fali naptárat kapott ajándékba. A közelgő karácsonyra tekintettel az akció egész decemberben folytatódik, érdemes tehát tájékozódni a kiadó honlapján. A figyelmes könyves szakemberek a tanácstalan vásárlókra is gondoltak, őket külön segédlet igazítja el. Generációk, érdeklődési körök szerint válogathatunk: a nosztalgiázó nagypapának szlengszótárt, a nyelvtanárnak hasznos kézikönyvet, minden korosztálynak játékos nyelvi fejtörőket, a külföldi barátnak a magyar költészetet népszerűsítő, angol nyelvű kiadványt tehetünk a karácsonyfa alá.
Első számú hungarikumunk a magyar nyelv, hiszen szomszédjaink más-más nyelvcsaládba tartozó nyelvet használnak. Erről beszélt a könyvbemutató bevezetéseként Kiss Gábor igazgató, aki hosszú évek óta vezeti a magas szakmai színvonalat képviselő vállalatot. Törekvései közé tartozik, hogy ismét hozzáférhetővé tegyen olyan köteteket, amelyek ma már könyvritkaságoknak számítanak. E reprint kiadványok körébe tartozik Balassa József ismeretterjesztő munkája, amely először 1933-ban jelent meg.
A jeles nyelvtudós A nyelvek életében több mint nyolcvan évvel ezelőtt olyan gondolatokat fogalmazott meg anyanyelvünk származásáról, az idegen nyelvek tanulásáról, amelyek ma is aktuálisak. Schmidt József A nyelv és a nyelvek című tíz évvel korábbi műve – a nyelvészetbe bevezető, a nyelvtudomány akkori új irányzatát, az újgrammatikus tanokat ismertető tanulmány – pedig hasznos olvasmány a tudománytörténet iránt érdeklődőknek.
A könyvszerető emberek sokfélék: akad közöttük a szó jó értelmében vett olyan „megszállott” is, mint Kiss Gábor. Még fiatalemberként, több havi fizetését megtakarítva vásárolta meg egy antikváriumban (ma nemzeti dohánybolt) Káldi György jezsuita szerzetes először 1626-ban kinyomtatott fordítását, amely a barokkos címlap szerint „Szent Biblia az egész keresztyénségben bevött régi deák bötükből”. Ez volt a szentírás első teljes katolikus magyarítása a több mint három évtizeddel korábbi, Károlyi Gáspár-féle Vizsolyi Biblia után. Most a TINTA Könyvkiadó és a Pytheas Könyvmanufaktúra összefogásának eredményeként kezünkbe vehetjük e ritkaság hasonmás kiadását.
A nyomda már jó ideje beszkennelte a több mint 1200 oldalas szöveget, nem is a nyomtatással kellett sokáig „pepecselni”, hanem a manuális kötészeti munkálatokkal. A nyomtatáshoz választott papír az eredetit idézi, a példányok egész- és félbőr kötésben jelentek meg.
A régi könyvek szerelmesei tudják, hogy mi a különbség a fakszimile és a reprint között. Bár szokás mindkettőt hasonmás kiadásnak nevezni, ám a fakszimile a legapróbb részletekben is követi az eredeti dokumentumot, a reprint viszont (például Balassa József és Schmidt József említett puha fedeles kötete) használati igényeket elégít ki. A Káldi-biblia mostani TINTÁ-s változata úgyszólván a kettő ötvözete, hiszen inkább a gyűjtők veszik majd meg, kevésbé a „hétköznapi olvasók”. Ára is (38 ezer forint) ezt a feltételezést valószínűsíti, bár nem kétséges: a karácsonyi könyvvásárban gazdára fog találni az eddig összesen kinyomott 30 (!) példány.
Már Balassa József is arra figyelmeztetett, hogy a nyelvtanulás „különbözik minden másféle ismeret megszerzésétől”, mert „a nyelv egész anyagában kell előrehaladni”. A hazai angoltanárok és angolul tanulók feladatát könnyítheti meg Nagy György három angol frazeológiai szótára (Angol közmondások; Angol elöljárós és határozós igék szótára; Angol–magyar kifejezések). Náray-Szabó Márton pedig a mindennapi társalgás nyelvéből gyűjtött össze 1200 példamondatot Angol-magyar beszédfordulatok című kötetében.
