Orbán alábecsülte Merkelt – Magyarország úton van az autokrácia felé

...úgy véli, hogy Magyarország 180 fokos fordulatot hajtott végre Ukrajna ügyében. Manuel Sarrazin szerint Orbán Viktor – Merkel némi ösztönzésére – rájött, hogy súlyosan alábecsülte a viszályt, valamint a kancellárt, és azt, hogy Európa felsorakozott a német vezető mögött.

A berlini parlament német-magyar képviselőcsoportjának helyettes vezetője úgy véli, hogy Magyarország 180 fokos fordulatot hajtott végre Ukrajna ügyében – írja a Bloomberg. Manuel Sarrazin szerint Orbán Viktor – Merkel némi ösztönzésére - rájött, hogy súlyosan alábecsülte a viszályt, valamint a kancellárt, és azt, hogy Európa felsorakozott a német vezető mögött. A felismerés alapján Orbán időt és fáradságot nem kímélve igyekszik javítani az országról alkotott képet az EU-ban és a NATO-ban, miközben próbál távolságot tartani Putyintól, akit a múlt héten amúgy még kulcsfontosságú partnernek nevezett. Azaz a geopolitikai mozgások láttán egyensúlyozni igyekszik, egy lépést tesz Németország felé, és ugyanannyival távolodik Oroszországtól. A minap már arról beszélt, hogy támogatja Ukrajna területi épségét, a külpolitikában Berlint iránytűnek minősítette és meglátogatta a Litvániában gyakorlatozó NATO-csapatokat. Ugyanakkor – a németekkel ellentétben – szerinte nincs szükség a Moszkvához fűződő viszony felülvizsgálatára, de azért azon van, hogy elhatárolódjon az orosz elnöktől.

A mosolyoffenzíva célpontja Németország, a magyar gazdaság elsőszámú befektetője. Ennek része a „Köszönjük, Magyarország!”-reklámkampány, amely rendeltetése, hogy német beruházók pénzéből, a határnyitás évfordulójának apropóján javítson a magyar kormányról német földön kiállított bizonyítványon, miután az Orbán által végrehajtott példátlan erőkoncentráció bírálatokat váltott ki. Egyben pedig emlékeztetni akarja a németeket arra, hogy Magyarország helye Európában van. Jaksity György, a Concorde Értékpapír vezetője nemrégiben kifejtette, hogy Magyarország mindig is a kelet és a nyugat között ingázott. A gond csak az, hogy mindig akkor igyekezett közel kerülni a nyugathoz, amikor a kelettel kellett volna barátkoznia, és fordítva. Orbán most védekezésre kényszerült, megítélésének sokat ártott, amikor dicsérte az illiberális államokat. Ezt igyekszik most valahogy ellensúlyozni az unió és a NATO iránti elkötelezettség hangoztatásával.

Financial Times: Vendégkommentárjában a londoni Standard Bank szakértője azt írja, hogy Magyarországon nem a bankok tehetnek a hitelezési gondokról. Timothy Ash rámutat, hogy a deviza-jelzálogkölcsönök ügyében hozott döntésekkel a bankokra hárítják a felelősséget, és velük fizettetik meg a megoldás árát. Az érintettek először tiltakoztak, de azután feladták, mert felismerték, hogy az ellenállás nem gyorsítja fel a rendezést…

Magyarországon valóban nem vált be a helyi bankok megsegítésére elhatározott „Bécsi kezdeményezés”, de az inkább abból fakadt, hogy igen bonyolultan alakult az Orbán-kabinet viszonya az IMF-fel és magukkal a külföldi bankokkal. Utóbbiak tényleg folyamatosan nagy összegekben vitték ki a pénzüket, miután egyik büntető intézkedés érte őket a másik után és ez törölt minden erkölcsi kötelezettséget a részükről, hogy változatlan mértékben a magyar piacon maradjanak. A kormány vádolhatja ugyan a bankok mohóságát, de miért lenne a bankok stratégiája Magyarországon más, mint a lengyeleknél, a cseheknél, vagy a horvátoknál? Hogy ezekből az országokból nem vonultak ki, az tanúsítja hosszú távú elkötelezettségüket a régió iránt.

Timothy Ash szerint egyértelműen a kedvezőtlen adóterhek, a büntető lépések és a jövőt övező bizonytalan kilátások késztették a bankokat arra, hogy kivonják tőkéjüket Magyarországról. A profitot nézték, amikor visszafogták várakozásaikat és inkább más piacokra összpontosítottak a térségben. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy olyan országokban sem teljesítettek jobban, ahol kisebb volt a külföldi bankok aránya, lásd Szlovéniát, hiszen ott majdnem bedőlt a hazai kézben lévő pénzügyi szektor és az államnak kellett a zsebébe nyúlnia, a GDP 15–20%-nak erejéig. Válság idején a sokrétű külföldi banktulajdon csillapítani tudja a megrázkódtatásokat, vagyis éppen nem az állami szerepvállalás növelésének szükségességére utal. Mint ahogy az sem állja meg a helyét, hogy a termelő vállalatok államosítása erősítené a versenyt. Ha gátat vetnek a külföldi tulajdonnak, akkor feltartóztatják a határon a szakembereket, az elképzeléseket és az innovációt is. A benyomás ezek után az, hogy Magyarország bezárult a külföldi bankok és pénzügyi profik előtt, ez a körülmény aligha eredményez versenyt és jobb banki tevékenységet. Mint ahogy az MNB Növekedési Hitelprogramja sem indította be a kölcsönfelvételeket. Hogy miért nem akarnak az emberek és vállalkozók hitelhez jutni, annak okát inkább a szélesebb gazdasági és politikai kilátásokban kell keresni. Ezek ugyanis minden bizonnyal fontosabb szempontok, mint a bankok tulajdonosi szerkezete. A céllal ellentétesnek bizonyulhat, ha kitessékelik az érintett hitelintézeteket, árt Magyarország megítélésének a nemzetközi befektetők körében. A magyar politikusok jobban tették volna, ha olyan célokat tűztek volna ki, amelyek elérése esetén több esély lett volna javítani a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját.

Az érintettek azzal vádolják Orbán Viktort, hogy ellopja a nyugdíjra félretett pénzüket – adja hírül az EurActiv/Reuters tudósítása az e heti tüntetés kapcsán. A kormány tagadja, hogy bármi rosszat tenne, ám a nyugdíjalapok ügyében tervezett változás csupán a kormány lázas pénzpolitikai ténykedésének legújabb húzása, ami a bírálók szerint szintén azt szolgálja, hogy feltöltse az államkasszát, ám közben a hatalom lábbal tapodja a tulajdonjogokat és a gazdasági szabadságot…

Egy osztrák politológus azt sürgeti a Wiener Zeitung (Forrás: Galamus) osztrák hivatalos lap vendégkommentárjában, hogy az EU végre lépjen Magyarországon – ok van bőven rá. Benedikt Lentsch emlékeztet arra, hogy vitatott intézkedései miatt Orbán Viktorra évek óta össztűzként zúdulnak a bírálatok, különösen a nemzetközi sajtó részéről. A vélemény: Magyarország úton van az autokrácia felé, belpolitikailag példátlanul megosztott, a külpolitikában uniós tagállam még soha ennyire nem szigetelődött el. És a lakosság egyre inkább a rendszer ellen fordul.

A hatalmat azonban mindez meglehetősen hidegen hagyja. A Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben nem tűr ellentmondást, és Orbán Viktor úgy próbálja meg beállítani az intézkedéseket, hogy csakis azok helyesek az ország számára. Az ellenzék nem szólalhat meg, mert az per definitionem nem szolgálja a rendszer javát. Ám a kormány elfelejti, hogy az ország 25 éve igazi liberális demokráciaként indult. Orbán immár öt éve igyekszik átalakítani a rendszert. Az emberek tiltakozása sem fogja befolyásolni, az állami intézményekben még tovább monopolizálja a kulcspozíciókat. Az unió feladata lenne, hogy ebben a helyzetben szankciókat vezessen be.

Éppen elég ok lenne az is, hogy Brüsszel végre cselekedjen, amiért Kövér László a minap kivitette az ülésteremből az EU-zászlót.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!