AZ UNICEF és a Telenor közös felmérése – 25 éves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye
Az idei gyermekjogi tájékozódás kiemelten kezelte az internetes tudatosságot, s mint a kérdésekre adott válaszokból kiderült: csemetéink többsége nem tud arról, milyen segítségre számíthat, ha sérelem éri. A gyermekjogok világnapja (november 20.) alkalmából ma arról emlékeztek meg egy budapesti iskolában, hogy 25 évvel ezelőtt született meg – az ENSZ kezdeményezésére – a gyermekek jogi védelméről szóló egyezmény. Az UNICEF már több mint 190 országban száll síkra a gyermekek jogaiért és jóllétéért.
A nemzetközi gyermekjogi szervezet magyar bizottsága a Telenorral együttműködve egy évvel ezelőtt indította útjára az Ébresztő-óra programot. A kezdeményezés célja, hogy bővüljenek a 10–18 éves diákok ismeretei a gyermekjogokról. Ám amint a mai tájékoztatón is elhangzott, még mindig eléggé hézagos a fiatalok tudása e tekintetben. Az általános, illetve középiskolások körében nemrég végzett kutatásból kiviláglik, hogy csak a kiskorúak harmada tud – vajmi keveset – a felnőttekétől eltérő jogokról. A megkérdezettek ötöde szerint a felnőttek nem tisztelik a gyerekeket. S bár Magyarországon csaknem két évtizede tilos a testi fenyítés, csaknem minden második gyerek tolerálhatónak tartja, ha lekevernek neki egy pofont.
A felmérés ismertetése kapcsán az is elhangzott, hogy a megkérdezettek 96 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, viszont a gyerekek fele nem érzi biztonságosnak az internetet. Egyharmadukat ért már ilyen-olyan sérelem a világhálón, de közülük csak minden tízedik kért felnőttől segítséget.
Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója az ünnepélyes eseményen bejelentette: folytatódik a Telenorral elkezdett Ébresztő-óra elnevezésű programsorozat. Ehhez Christopher Laska, a mobilcég vezérigazgatója azt fűzte hozzá, hogy sajnos, könnyű a szűrőrendszereket kijátszani, ezért is kell nagy hangsúlyt helyezni az oktatásra és a tudatosításra.
Az Ébresztő-óra program egyébként jó példa arra, hogy mégis lehet előrehaladást elérni a gyermekek jogainak érvényesülésében. „Egy-egy vállalat észrevétlenül is tud hatni a gyermekekre, akik tehát nem csak fogyasztókként érintettek, de későbbi alkalmazottakként vagy vezetőkként is” – fejtegette a vállalatvezető.
Világszerte tízből hat gyereknél alkalmaznak testi fenyítést az UNICEF adatai szerint, a 2–14 év közöttieknél az arány eléri a 80 százalékot. Tavalyelőtt minden ötödik emberölés áldozata gyermek volt, a serdülőkor elején pedig a tanulók harmadát rendszeresen zaklatják. Még mindig 17 ezer gyermek hal meg naponta olyan körülmények között, amelyek megelőzhetők lettek volna, tehát nem kellett volna a fiatalnak oktalanul meghalnia. Magyarországon csaknem 200 ezer gyermek veszélyeztetett, évente 6 ezren válnak bűncselekmény áldozatává.
Az UNICEF mintegy 192 országban küzd a gyermekek jogaiért és jóllétéért, különös figyelmet fordítva azokra a leghátrányosabb sorsú gyermekekre, akiknek mindenki másnál nagyobb szükségük van a segítségre.
