A hatékony energiahasználat a legolcsóbb energiaforrás
Mindössze harmadát fogjuk kihasználni 2035-ig a rendelkezésünkre álló és gazdaságilag is megtérülő energiahatékonysági lehetőségeknek, ha nem változtatunk a mai módszereinken − áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, ősz eleji elemzésében, amely kiemeli: a világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU-tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az 1,1%-os GDP-növekedést eredményezne az IEA számításai alapján.
Az energiahatékonysági beruházások az IEA szerint emellett számos nem anyagi előnnyel is járnak: a mostaninál melegebb, szárazabb, egészségesebb lakásokban élhetünk. A nemzetközi szervezet úgy látja, az energiahatékonyság piaca folyamatosan növekszik: 2012-ben világszerte összesen 300 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.
Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) egy új tanulmányában azt állapította meg, hogy az új áramtermelő kapacitásokhoz legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével juthatunk: azok az energiahatékonysági programok, melyek az energia pazarlásának csökkentését célozzák, mintegy 3 amerikai centbe kerülnek kilowattóránként; ugyanennyi áramot erőműben legalább ennek két-háromszorosából tudnak előállítani. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, és csökken a környezeti terhelés is – azaz a legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk.
Bart István, a MEHI ügyvezetője kijelentette: „Az energiahatékonyság hazánk legnagyobb gázlelőhelye. A Magyar Energiahatékonysági Intézet örül annak, hogy 2014 ősze lakossági energiahatékonysági ösztönző programokat hozott, illetve annak, hogy a szaktárca ígérete szerint hamarosan jönnek az uniós forrásból támogatott lakossági energiahatékonysági beruházások. A társadalom jól járhat az energiahatékonyság javításával, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt takaríthatunk meg, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Feltétlenül szükséges, hogy az eddig ismert, vissza nem térő támogatások mellé kedvezményes hitelek is rendelkezésre álljanak állami forrásból, hiszen anélkül sokaknak csak álom marad az energiahatékonyság”.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.
