A civil szervezetek elleni lépések megfélemlítéshez vezetnek

Az amerikai diplomata az eseményen kiemelte: az elmúlt időben tapasztalt, civil szervezetekkel kapcsolatos „lépések sorozata a lehetőségek beszűküléséhez és megfélemlítéshez” vezet. Bár a magyar kormány szerint sok civil szervezet működik az országban, és csak néhányukat érintik a közeli múltbeli ügyek, a tények egyértelműek, és aggodalomra adnak okot – vélekedett.

 

 André Goodfriend közölte: olyan nyilatkozatokat is tettek magas szintű politikusok, amelyekben a civil társadalom azon szervezeteit, amelyek nem a központi kormányzattól kapnak támogatást, hanem külföldről kapnak pénzt, úgy minősítették, mintha azok külföldi érdekeket szolgálnának.

Az ügyvivő kérdésre válaszolva elmondta: nemcsak Barack Obama amerikai elnök és a saját megjegyzéseiről – amelyekkel bírálták a magyar kormányt a civil szervezetekhez való viszonya miatt – tárgyal a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Gyakran a nagykövetség kezdeményezi, hogy megvitassák a kormánnyal, hogyan tudnak együttműködni szövetségesként – tette hozzá.

André Goodfriend a civil szervezetek helyzetét bemutató indexről elmondta: 1997 óta évente elkészül a mutató, amely egyedülálló lehetőséget ad a kormányzatoknak, a civil szervezeteknek és a kutatóknak, hogy figyelemmel kísérjék a civil társadalomra jellemző trendeket, egyúttal rávilágít a kihívásokra is az egyes térségekben. A cél az, hogy minél teljesebb képet adjanak a civil szférára jellemző viszonyokról – tette hozzá.
Mint mondta, minden évben méltányos, igazságos, precíz és hasznos jelentést készítése a cél, mert az Egyesült Államok elkötelezetten támogatja az erős és életképes civil társadalmakat. Az Egyesült Államoknak meggyőződése, hogy a civil szektor kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészséges demokráciában, megteremti kormány és az állampolgárok közötti kommunikáció csatornáit – közölte. Úgy látja, az aktív állampolgárok a civil szervezeteken keresztül maguk formálhatják a társadalmat.
Móra Veronika, az index kidolgozásában részt vevő Ökotárs Alapítvány munkatársa kifejtette: a jelentésben a 2013. év eseményeit elemzik, a dokumentumot budapesti és vidéki, különböző területeken tevékenykedő civil szakértők segítségével állították össze.
Magyarország a 2000-es években hasonló pontszámokat ért el, és utólag úgy tűnik föl, kicsit felülértékelték a civil szektor fejlettségét ezekben az években, mert úgy látszott, „mintha minden rendben lenne” – vélekedett. Közölte: 2011 óta lefelé mutató tendencia érzékelhető.
A civil szervezetek nehézségei között említette, hogy a bejegyzésük gyakran elhúzódik, kevés jogi segítséget vehetnek igénybe, kis támogatói körrel rendelkeznek, a tapasztalt munkaerő megtartása nehéz, az állami források és az uniós támogatások beszűkültek, a szervezetek külső forrásoktól függnek. Gyenge a szervezetek médiavisszhangja is, gyakran csak botrányok miatt vagy a helyi médiában hallani róluk, és a civileket sokszor igyekeznek besorolni politikai oldalak szerint – vélekedett.
Móra Veronika összességében úgy látja, a külső változások rontják a szektor fenntarthatóságát, és maga a civil szféra sem tudott még alkalmazkodni az új helyzethez, de remélhetőleg ez megváltozik.
A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelő Ökotárs Alapítvány munkatársa közölte: a civil társadalom „nemcsak a Norvég Alapból és a Kehi-vizsgálatból áll”, az indexszel szélesebb képet akarnak nyújtani a civil szervezetek helyzetéről. Hozzátette: a 2014. évről is készül majd jelentés, de most még nem lehet előre jelezni, hogy a szakértők ebben milyen értékelést adnak.

 

Megkezdődött a Szabadság téri demonstrálókkal szembeni szabálysértési eljárás

(MTI, 12:52) Megkezdődött a budapesti Szabadság téri, a német megszállás áldozatai emlékművének felállítása ellen tiltakozókkal szemben indított eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) csütörtökön. Az eljárást a rendőrség jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indította még a tavasszal 15 ember ellen, aki többszöri felszólításra sem volt hajlandó elhagyni az építési területet.

Az érintettek nem ismerték el bűnösségüket és kifogást nyújtottak be a fejenként 50 – egy esetben 60 – ezer forintos bírságot kiszabó rendőrségi határozattal szemben, így került az ügy bíróság elé.

Az eljárás a 15 személy meghallgatásával kezdődött csütörtökön és várhatóan kedden folytatódik. Elképzelhető, hogy az ügyben aznap már döntés is születhet.

Civilek január első napjaitól a helyszínen tiltakoztak a tervezett német megszállási emlékmű ellen, mert szerintük annak az az üzenete, hogy a magyar hatóságok nem, csak a megszálló németek vettek részt a deportálásokban. Az eljárásnak azonban nem tárgya e kérdés megítélése; a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a demonstrálók április 29-én délután szabálysértést követtek-e el, amikor nem engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, annak, hogy az emlékmű építési területét hagyják el.

A civilek a tárgyaláson egyebek mellett azzal védekeztek, hogy nem voltak jól hallhatóak és érthetőek az V. kerületi jegyző szavai, aki a rendőri intézkedés előtt a téren felolvasta a birtokvédelmi határozatot. Azt mondták, nem tudták eldönteni, hogy valóban a jegyző olvassa fel a határozatot, mert többszöri kérésükre sem volt hajlandó igazolni magát.

Arra is hivatkoztak, hogy a téren a véleménynyilvánítási jogukkal éltek és szerintük ebben a rendőrség jogszerűtlenül akadályozta meg őket. A meghallgatások során volt, aki azt mondta, hogy a többszöri felszólítás után végül önként hagyta el a területet, míg mások azt közölték, ők erre nem voltak hajlandóak, ezért a rendőrök vitték ki őket.

A csütörtöki bírósági tárgyalás elején a bíró azt kérte a hallgatóságtól, hogy aki nem tud leülni – az újságírók kivételével –, hagyja el a termet. Az eljárás alá vont személyek, valamint a hallgatóság ezen felháborodott és arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalást nyilvánosnak hirdették, ezért onnan nem lehet senkit kirekeszteni. A bíró jelezte, hogy az épületben nincs nagyobb tárgyalóterem, majd miután a felhívásának ez után sem tettek eleget, a biztonsági szolgálat segítségét kérte. Végül az ugyancsak eljárás alá vont, az 1956-i forradalomban tanúsított aktivitása miatt halálra ítélt Mécs Imre volt országgyűlési képviselő kérésére a hallgatóság mégis maradhatott úgy, hogy újabb székeket hozattak a terembe.