Viszlát euró, viszlát külföldi cégek? – az RTL Klub szembeszáll a törvényhozás önkényével

Az új bankjegyek kiadását széles körben úgy értékelik, hogy egyhamar nem valószínű az áttérés az euróra – kezdi cikkét a Wall Street Journal. Elemzők hozzáteszik: a tegnap bejelentett lépés összhangban van azzal a szándékkal, hogy a kormány ragaszkodni kíván a forinthoz. Gabler Gergely, az Erste közgazdásza úgy véli, hogy a jelzés egyértelmű, mármint hogy Magyarország aligha veszi át a közös valutát 2020 előtt. Mint megjegyezte, messze vagyunk az Orbán Viktor által megjelölt feltétel teljesítésétől, vagyis, hogy az euróról akkor lehet szó, ha a magyar GDP eléri az euróövezet bruttó hazai termékének 90%-át. Jelenleg nálunk a bruttó hazai termék az uniós szint kétharmadának felel meg, az eurózónához képest pedig még nagyobb a különbség. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a kormányfő többször is kijelentette: az ország függetlenségének megőrzését tekinti egyik legfőbb feladatának. Márpedig – Orbán szerint – az euró átvétele azt jelentené, hogy az államnak le kellene mondania a monetáris politikáról.

A német üzleti világ lapja, a Handelsblatt (forrás: Galamus) arról ír, hogy az RTL Klub az utolsó tévéadó Magyarországon, amely nem hagyja, hogy a nacionalista kormány beleszóljon a műsorba és ezzel a társaság segíti a sajtószabadságot. A hatalom büntetőadóval védekezik. Az elemzés egyedülállónak minősíti, hogy a Bertelsmann igazgató tanácsának elnöke, aki egyébként visszafogott stílusáról ismert, a reklámadó miatt megrótta az Orbán-kabinetet, és jelezte, hogy minden eszközt igénybe kívánnak venni a diszkriminatív szabályozás, a lex-RTL ellen. Csakhogy a 88 millió eurós teher több, mint a magyar leányvállalat értékének a fele. Hogy a német anyacég védelmet nyújt a magyar társaságnak, az igen sokat számít a csatorna budapesti vezetése számára, mert a sajtószabadságért folyó küzdelem veszélyessé válhat. Ám mégsem akarja hagyni senki sem, hogy megfélemlítsék. Ugyanakkor szomorú, de igaz: Magyarországon napirenden vannak a rendkívüli jogszabályok a külföldi vállalkozások és ágazatok ellen. Miközben olyan konszernek, mint a Deutsche Telekom, az RWE vagy az E-on inkább megadják magukat, vagy hallgatnak a nyilvánosság előtt, a Berteslmann az első nehézsúlyú szereplőként szembeszáll a törvényhozás önkényével.

Az RTL esete mutatja, hogy befektetési helyszínként mostanra mennyire bizonytalan lett Magyarország a külföldi vállalatok számára. Orbán a kétharmad birtokában hűbérúrként azt tehet, amit akar. A nem kedvelt cégeket és ágazatokat ily módon szolgasorba lehet taszítani, ha ez politikailag vagy gazdaságilag jól jön. Az adó- és gazdaságpolitikai önkény főként az olyan piaci szereplőket sújtja, amelyek – az autóipartól eltérően – nem tudnak viszonylag gyorsan más országba áttelepülni.

Berlin figyeli a magyar gazdasági feltételek romlását, és ha Orbán nem akarja is tudomásul venni: a magyarok gazdaságilag gyenge országa már rég nem az egyetlen helyszín, amely közel van a nyugati piacokhoz és emellett olcsó munkaerőt, illetve izgalmas befektetési lehetőséget kínál. A magyarok közben olyan új partnereknek udvarolnak, mint Oroszország és Kína.
Az RTL körüli csata több, mint harci bemutató egy nacionalista kormány és egy nemzetközi médiaholding között. Az eredmény megvilágítja majd, hogy egy uniós tagállamban lehetséges-e adótörvényekkel kötőfékre fogni a hatalmat bíráló, nem kedvelt sajtóorgánumokat. A Bertelsmann a végén kiadhatja az utasítást, hogy az RTL vonuljon ki Magyarországról. Ám az, hogy felveszi a kesztyűt és ringbe száll, bátor tett és fontos egy olyan ország számára, ahol a média függetlensége a kerekek alá kerül.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!