Albérleti díjak az egyetemek környékén

A hallgatók egy része kisebb méretű, 30 m² körüli ingatlant bérel 1-2 személy számára, mások pedig úgy gondolkoznak, hogy érdemes 3–4 fiatalnak összeállnia, és kétszer ekkorát bérelni, mivel így egy személyre – a költségek megoszlása következtében – olcsóbb. A legszerencsésebbek azok a diákok, akiknek a szülők lakást tudnak vásárolni, és 1-2 félszobát még ki is tudnak adni társaiknak. A 30 m²-es lakások havi 30-50 ezer forintért bérelhetők, a kétszer ekkorák 70 ezer Ft körüli átlagáron. Az alábbi táblázat a legnépszerűbb intézmények szerint mutatja be, hogy a 30, illetve a 60 m²-es lakásokat az idei év átlagában mennyiért adták ki a tulajdonosaik.

Intézmény	Lokáció	30 m2	60 m2
Óbudai Egyetem	Budapest III. ker.	55 000	102 000
Eötvös Loránd Tudományegyetem	Budapest V. ker.	55 000	126 000
Semmelweis Egyetem	Budapest VIII.	53 000	76 000
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	Budapest VIII.	53 000	76 000
Budapesti Corvinus Egyetem	Budapest IX. ker.	52 000	107 000
Károli Gáspár Református Egyetem	Budapest IX. ker.	52 000	107 000
Nemzeti Közszolgálati Egyetem	Budapest X. ker.	52 000	73 000
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Budapest XI. ker.	61 000	92 000
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola	Budapest XIV.	55 000	92 000
Budapesti Gazdasági Főiskola	Budapest XVI.	55 000	71 000
Debreceni Egyetem	Debrecen	50 000	66 000
Eszterházy Károly Főiskola	Eger	44 000	52 000
Szent István Egyetem	Gödöllő	30 000	48 000
Nyíregyházi Főiskola	Nyíregyháza	38 000	49 000
Pécsi Tudományegyetem	Pécs	48 000	57 000
Szegedi Tudományegyetem	Szeged	38 000	56 000
Nyugat-magyarországi Egyetem	Szombathely	41 000	58 000

 

Az ár azonban nem minden, számtalan egyéb tényezőre is érdemes odafigyelni. Éppen ezért bérlőként célszerű ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes (a főbérlő fizeti a jutalékot) és számtalan kellemetlenségtől és felesleges köröktől mentesülhet a bérlő. A közvetítőnek ugyanis nem célja ingatlanról ingatlanra cipelni az érdeklődőt a városban, míg el nem fárad, és végül talán bérel valamit. Sokkal hatékonyabb már az irodában minél több információval ellátni minden egyes ingatlanról a reménybeli bérlőt, képeket, alaprajzot mutatni neki – és végül csak olyan ingatlanba invitálni, amelyik valóban érdekes és megfelelő lehet számára. Ez mindkét félnek kényelmesebb.

A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis a közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell.

Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mérete. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.

Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell tisztázni, és bizony ilyen esetben is jó, ha egy ingatlanos szakember segít. Lássuk, melyek a legfontosabb részletkérdések:

1. Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőbeni esetleges költségekről is szó van, ami gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet az egyetlen megoldás, ha vita keletkeznék.

2. Afőbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessék dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosíték arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.

3. Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) javításának ügyét is. A szerződésbe vegyék bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik.

4. Fontos részlet a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk, a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé az állapotot is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.

5. Határozott idejű bérleti szerződés esetén a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napban érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, a szerződésből kizárhatják a felmondási lehetőséget. Aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például: nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára – javasolja a Duna House.

Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, a közüzemi óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.