A szégyentelen történelemhamisítás emlékműve a nemzetközi sajtóban
A CIB Bank olasz tulajdonosának profitjára is kihat a 2. negyedévben a devizahitelesek megsegítésére hozott magyar törvény – irja a Wall Street Journal. Az Intesa Sanpaolo azonban bírósághoz kíván fordulni, mert úgy gondolja, hogy esetében az ilyen szerződéseknél alkalmazott kamatok és díjak tisztességesek, korrektek voltak és megfeleltek és az akkor érvényes jogszabályoknak. Épp ezért a bank jelenleg még nem tudja megmondani, hogy mekkora céltartalékot kell képeznie a kárpótlásra. Előzőleg a KBC azt közölte, hogy nála a ráfizetés elérheti a 162 millió eurót, az OTP-nél ez az összeg 25 milliárd forint, az Ersténél 1,4 milliárd euro (de ebben benne van a román ráfizetés is), a Raiffeisennél pedig 160 millió euro.
Orbán Viktor nem avatja fel a Szabadság téri emlékművet, miután bírálók szerint a szobor megpróbálja tisztára mosni az országnak a holokausztért viselt felelősségét – olvashatóü a Bloomberg-nél. A miniszterelnök maga közleményben ismételte meg azt, amit már sokszor hangoztatott a múlt négy évben az unióval lezajlott összecsapásokban, a példátlan hatalom-összpontosítás miatt kirobbant vitákban, hogy tudniillik szükség esetén mindenek előtt Magyarország függetlenségét és szuverenitását kell megvédeni, illetve visszaszerezni.
Az éjszaka leple alatt állították fel a Szabadság téren a megszállási emlékművet, amely heves vitát keltett. Az ellenzék azt mondja, hogy az alkotással a kormány a holokauszt magyar felelősségét igyekszik eltussolni, vagyis meghamisítja a történelmet. Mint kifejtik, a jobboldali-konzervatív Orbán-kormány így akarja alátámasztani a magyar áldozati mítoszt – áll a Neue Zürcher Zeitung cikkében. Az ellenzék és zsidó szervezetek tiltakozásához csatlakoztak amerikai törvényhozók is. Úgy látják, hogy a német sas által támadott ártatlan Gábriel Magyarország háborús vezetőit testesíti meg. Az együttest ugyanakkor félreérthetetlenül a szovjet hősi emlékmű ellensúlyának szánták.
Magyarország mindkét világháborúban vakon bízott a német erőben, pedig az országnak lettek volna jó alternatívái. Ezt egy angol történész mondja, aki jelenleg Budapesten kutat. Norman Stone, aki könyvet írt az első világégésről, úgy ítéli meg, hogy Tisza István könnyebben távol tudta volna tartani az országot a háborútól, mint jó negyed századdal később Teleki Pál. A Die Welt cikke itt folytatódik, tessék kattintani!
Paul Lendvai a szégyen emlékművének nevezi a Szabadság téri szobrot a Der Standard-ban. Kommentárjában rámutat, hogy a vitatott és stílusában éktelen alkotás éjszakai felállításával az Orbán-kabinet jelképes és nemzetközileg egyedülálló, ám egyúttal példátlan üzenetet küldött: a kormány az országban magának tartja fenn a holokauszt kizárólagos értelmezési jogát, tehát hogy ki volt a felelős a csaknem 600 ezer áldozat haláláért. Bár a megmozdulások több mint 100 napon át tartottak a helyszínen a „szégyentelen történelemhamisítás“ ellen (Randolph L. Braham megfogalmazása), a zsidó közösség kívánságait figyelmen kívül hagyva, erős rendőri őrizet mellett végül a helyére került az emlékmű. Amivel a hatalom kizárólag a németekre hárítja a felelősséget a magyar zsidóság kétharmadának kiirtásáért. A vita kapcsán talán hasznos lenne, ha Merkel kancellár az egyik EU-csúcs után beható leckét adni az abszolút többséggel kormányzó Orbán Viktornak a történelem feldolgozásáról – mutat rá Paul Lendvai.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható; tessék kattintani!
