Júliusban romlottak az üzleti várakozások

Az üzleti szférán belül júliusban az építőipar kivételével minden ágazat várakozása rosszabb lett az előző havinál, de összességében – ha csak minimálisan is – még mindig több volt a javulásra, mint romlásra számító cég. Az ipari bizalmi index immár harmadik hónapja csökken. Az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése is romlott, de az exportrendeléseké határozottan javult. Az építőipari bizalmi index értéke júliusban alig emelkedett, de ezzel is tizenkét éves csúcsára jutott. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése számottevően, a rendelésállományé szerényen javult. A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése is kedvezőtlenebb lett. A szolgáltatói bizalmi index júliusban az előző havi megugrással azonos mértékben zuhant. Egyaránt romlott az elmúlt időszak üzletmeneté­ről valamint a következő negyedévben várható forgalomról alkotott vélemény.

A legtöbb ágazatban szinte azonos az áremelésre és árcsökkentésre törekvők aránya, a kereskedelemben és a fogyasztók körében azonban kissé erősödött az inflációs várakozás. A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatói szférában markánsan romlott, az építőiparban és a kereskedelemben viszont kissé erősödött. A létszámbővítést tervezők aránya még minden ágazatban, de immár csak minimálisan haladta meg a csökkenést tervezőkét. A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény a lakosság körében és az építőiparban alig változott, a többi ágazatban romlott, de az üzleti szférában összessé­gében még a derűlátók vannak némi többségben.

A GKI fogyasztói bizalmi index három hónapja lényegében változatlan. A lakosság a saját pénzügyi helyzetét és a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét kissé jobbnak, várható megtakarítási képességét valamivel rosszabbnak tartotta, mint júniusban.

Módszertani magyarázat: A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.