Juncker jelölése a Bizottság elnöki tisztére a demokrácia győzelme

A néppárti (EPP) képviselőcsoport német elnöke, Manfred Weber figyelmeztetett: Európa békéje nem magától értetődő. Weber szerint „logikai kapcsolatˮ áll fenn a demokrácia és az Európai Parlament döntései között. A következő évek legfontosabb céljainak elérése céljából arra van szükség, hogy az unió nyitott és reformra kész maradjon – jelentette ki a képviselőcsoport elnöke.

A szocialisták és demokraták (S&D) olasz vezetője, Gianni Pittella szerint Jean Claude Juncker jelölése a Bizottság elnöki tisztjére „a demokrácia győzelmeˮ. „Az Európai Tanácsnak rugalmasabbá kell tennie a növekedési paktumot. Gyakorlati megoldásokat akarunk gyakorlati kérdésekre, az energia infrastruktúrára, a projektkötvényekre. Az európai költségvetést növelni kell és jobban kell felhasználni. Állítsuk meg az elszegényedést és a növekvő társadalmi igazságtalanságot, kínáljunk nagyobb biztonságot a külföldön dolgozóknak, és álljunk elő a terhek megosztásán alapuló, új bevándorlás-politikával” – kérte Pittella.

A konzervatívok és reformerek (ECR) képviselőcsoportjának vezetője, Syed Kamall (Egyesült Királyság) szerint az európai választások vesztese a status quo. Az uniónak most a jövő kihívásaival szembenézve kell változnia, és a reformok szükségessége a Parlamentre is vonatkozik, fogalmazott Kamall. „Még mindig vannak itt olyanok, akik az ötvenes évekből származó gondolatokhoz ragaszkodnak."

A liberálisok (ALDE) belga elnöke, Guy Verhofstadt „az Európai Parlament, a demokrácia és a polgárok győzelmeként” üdvözölte Jean Claude Juncker jelölését a Bizottság élére. Junckernek most olyan parlamenti szövetségesek után kell néznie, akikkel együtt kialakíthatja a változás stratégiáját. Ha pedig a Parlament erre kéri, a Bizottságnak élnie kell jogszabály-kezdeményezési jogával, jelentette ki Verhofstadt.

A baloldal (GUE/NGL) német vezetője, Gabriele Zimmer az európai választások eredményének semmibe vételéért bírálta az állam- és kormányfőket. „Az emberek nemet mondtak a liberalizáció és a radikális megszorítások Európájára. Az európaiak megoldást akarnak nehézségeikre” – fogalmazott.

A Zöldek/EFA német társelnöke, Rebecca Harms a polgárok kívánta változások véghezvitelére szólított fel. „Az előző parlamenti ciklusban megpróbáltuk ugyan keresztülvinni ezeket a változtatásokat, de nem igazán sikerültˮ – mondta. Harms az energiaügyeket illetően szólított fel minél gyorsabb cselekvésre, és az európai vezetőket, szerinte, túl kevés tettvágyuk miatt bírálta.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselőcsoport brit vezetője, Nigel Farage szintén ostorozta az európai vezetőket, akik a választások eredménye ellenére továbbra sem változtatnak az eddigi irányon. „Mit sem változott az elképzelés, hogy az uniónak folyamatosan mélyülnie kell, még ha nem is egyforma sebességgel". Farage kijelentette: „Meg kell szüntetni a személyek szabad áramlását az Egyesült Királyságba, de ez csak akkor lehetséges, ha kilépünk az EU-ból. Nehogy beragadjunk ebbe a múzeumba!"

A vitát megnyitó Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vázolta a tagállamok vezetőinek a következő évekre kijelölt céljait, a többi között az egységes digitális piac, az energiapolitika, a kiegyensúlyozottabb költségvetés-politikai szabályok és a praktikusabb szabályzás területén. Hozzátette: bár a következő években számos változásra kerül majd sor, meg kell erősíteni azokat a területeket, ahol az Unió jó munkát végez.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következő időszak feladataival kapcsolatban kijelentette: „az EU-nak nagy lendülettel kell lépnie a nagy dolgokban, de kis lépésekre kell korlátoznia magát a kis ügyekbenˮ. „A növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a középpontban kell maradnia. (…) Eddig sem a döntések hiányoztak, hanem inkább a végrehajtásuk” - jegyezte meg.

Jean Claude Juncker kinevezésével kapcsolatban Barroso elnök kijelentette: „Juncker európai teljesítményéhez és tapasztalatához nem férhet kétség."