Feszítő kérdések – nyári tábor diákoknak és tanároknak

Az idei tábor a Feszítő kérdések címet viseli: a holokauszt 70. évfordulója kapcsán vitatott, eddig ki nem tárgyalt témákat állított középpontba. Az ezen a héten rendezett táborba 17 tanár és diák jelentkezett. A délelőtti előadásokat és beszélgetéseket követően a résztvevők városi sétákon ismerik meg a holokauszt budapesti helyszíneit. A tábor hétköznapjait ezen a blogon követhetik nyomon az érdeklődők.

Röviden a tábor első két napján érintett témákról. Az 1. nap: Az együttélésről szólt. Valóban aranykor volt-e a zsidóság számára a dualizmus időszaka? Feszítő kérdéseink az emancipációs alkuról, annak felmondásáról, az ortodoxok és a neológok közötti vitáról szólnak. Ha volt emancipációs alku (az emancipációra a zsidóságnak az asszimilációval kell válaszolnia), akkor az csak informális volt, s annak felmondását szét kell választani a társadalom és az állam részéről. Antiszemita törekvések előjöttek az 1880-as években (tiszaeszlári per), de az állam részéről az alku felmondását a zsidóellenes törvényekben látjuk (Numerus Clausus, 1920). Az ortodoxok és a neológok vitájának lényege főként a Talmudhoz értelmezésében állt, kell-e modernizálni, kiegészíteni, vagy nem szabad megváltoztatni és meg kell tartani.

A 2. napon az 1944-i német megszállás volt a téma. Tényleg a németek hajtották végre a teljes deportálást? Volt Magyarországnak önállósága? Adolf Eichmann a maga 120 emberével nem volt képes 56 nap alatt 437 000 embert deportálni. Olvassuk el Endre László, Baky László, Ferenczy László jelentéseit, felszólalásait, leveleit, és kiderül, mennyire együttműködő és kezdeményező szerepe volt a magyar kormánynak állampolgárai deportálásában a csendőrség, rendőrség és közhivatalnokok segítségével. Feltérképeztük a Sztójay-kormányt, a megszállás körülményeit és a társadalomnak a reakcióját, valamint beszélgettünk a Zsidó Tanácshoz köthető dilemmákról.

A tábor további témáiról és programjairól Pécsi Tibor, az oktatási programok vezetője szívesen beszél; telefonja: +36 30 627 36 13.

 

Ilan Mor: a fiataloknak szembe kell nézniük a múlttal

(MTI, 19:28) A fiataloknak szembe kell nézniük a múlttal, meg kell ismerniük, hogy az antiszemitizmus milyen veszélyeket hordoz magában – mondta Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete szerdán Bonyhádon, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett, a helyi áldozatokra emlékező kiállítás megnyitóján.

A nagykövet az egykori bonyhádi neológ zsinagóga épületében, mintegy kétszáz egybegyűlt előtt azt hangoztatta: a magyar zsidók hűek voltak Magyarországhoz, hazájuknak tekintették az országot, és mindent megtettek jobbításáért. Zsidók és nem zsidók szimbiózisát a nácik és a nyilasok zavarták meg - tette hozzá német nyelvű beszédében Ilan Mor. Megjegyezte: a fiataloknak meg kell érteniük azt is, hogy - bár nem voltak részesei - az, ami a városukban történt, része az identitásuknak. "Nem csak a Soát, az az előtti együttélést sem szabad elfelejteni" - mondta. Ilan Mor kitért arra, hogy a bonyhádi kiállítás megmutatja, mit kell tennünk: egyénileg és közösségként fellépni a rasszizmus ellen, irányuljon az zsidók, cigányok vagy Izrael ellen. "Izrael a garancia arra, hogy a hetven éve történtek nem ismétlődhetnek meg" - jelentette ki a nagykövet.

Potápi Árpád János (Fidesz-KDNP), Bonyhád polgármestere a holokauszt helyi történetét felidézve azt mondta: annak idején több mint 1200 bonyhádi zsidót, a város lakosságának 15 százalékát deportálták, és 300 embert munkaszolgálatra vittek. A bonyhádiak együttéreztek a zsidósággal – tette hozzá. Utalt arra is, hogy a város értelmiségijei 1942-ben a hitleri Németországot támogató Volksbunddal szemben megszervezték a Hűséggel a hazához mozgalmat.

"Senki nem kérdőjelezheti meg az akkori magyar politika bűnösségét. A felelősséget, a bűnöket azonban nem lehet az akkori, sem a mai magyar nemzetre ráhúzni, bűnös nemzetek nem, csak bűnös emberek voltak" - fogalmazott.
    

Az Elfeledett arcok című kiállítást, amelynek megnyitóján mások mellett Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és az alkalomra Magyarországra érkezett jeruzsálemi rabbi, Peszach Singer is emlékbeszédet mondott, a Soha többé Soá! Alapítvány és a bonyhádi önkormányzat rendezte.
    

A zsinagóga állapota maga is a vészkorszak idejét idézi, a tárlat több mint húsz, nagy méretű portrén mutat be bonyhádi zsidó családokat, iskolásokat, sportolókat, társaságokat. A tablók bemutatják a zsinagóga történetét, a zsidók vallási életét, a közösség által űzött foglalkozásokat, közéleti szerepüket, és külön foglalják össze hazaszeretetük példáit.

Az évforduló alkalmából Ilan Mor, Potápi Árpád, Pasitka Herman képzőművész és Matos Kálmán, az alapítvány elnöke leleplezte a zsinagóga előtt, az egykori zsidó felekezeti iskola helyén felállított holokauszt-emlékművet. A Pasitka Hermann tervei alapján készült, mintegy háromméteres alkotás a zsidók bevagonírozására utaló vasúti sínekből, egy a nácizmus brutalitását jelképező betontömbből és egy üvegtáblából formál meg Dávid-csillagot; a táblán 1222 elpusztított bonyhádi zsidó neve olvasható.