Bírósági pofon a devizahiteleseknek és a gyülekezési jognak
Budapest rendőr-főkapitánya a múlt csütörtökön tiltotta meg a mára bejelentett demonstrációt azon az alapon, hogy az súlyosan zavarná a Kúria működését. A rendőrség ehhez kikérte a Kúria véleményét, és döntését egyedül arra alapozta, hogy a Kúria elnökhelyettese szerint megvalósulna a súlyos zavarás.
A szervező képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet bírói felülvizsgálatot kezdeményezett. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai végzése szerint azonban a rendőrség jogszerűen járt el akkor, amikor kizárólag az érintett véleményét kérte ki a bejelentéssel kapcsolatban, aki nem meglepő módon úgy nyilatkozott, hogy a tüntetés súlyosan zavarná a működést.
A döntés eredményeképpen a devizahitelesek ma törvényesen nem nyilváníthatnak véleményt a Kúria épületével szemközti járdán a kihirdetendő jogegységi határozat tartalmával kapcsolatban.
A TASZ szerint a bíróság a gyülekezési jog sérelmével hozta meg a döntését, amikor helybenhagyta a rendőrségi tiltást. A végzés indoklásából ugyanis az következne, hogy azokban az esetekben, amikor a gyülekezési törvény a bíróságok vagy a népképviseleti szervek működésének súlyos megzavarása esetére lehetővé teszi a rendőrség számára egy tüntetés megtartásának előzetes megtiltását, akkor a rendőrség egyedül az érintett bíróság vagy népképviseleti szerv képviselőjének a nyilatkozatára hagyatkozhatna. Ez pedig azt jelentené, hogy a tiltásról szóló döntést tartalmilag nem a rendőrség hozná meg a körülmények teljes feltérképezése eredményeképpen, hanem az érintett szerv képviselője: a parlament előtti tiltakozások esetében például Kövér László házelnök, vagy mint jelen esetben, a bíróság elnökhelyettese.
Annak ellenére, hogy a politikai rendezvények előzetes tiltásával kapcsolatban a törvény kizárólagos hatáskört és felelősséget telepít a rendőrségre, a mai bírósági végzés értelmében mentesülhetne feladatainak, a körülmények teljes körű feltérképezésének és a szervezővel való egyeztetés kötelezettségének teljesítése alól akkor, ha az érintett véleményét kikéri, és az úgy nyilatkozik, hogy a tiltási ok fennáll.
„A devizahiteles tüntetések szervezőjének képviselőjeként alkotmányjogi panasszal élünk a bíróság mai végzése ellen, és párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását is kezdeményezzük avégett, hogy a gyülekezési jog ne legyen kiüresíthető azokban az esetekben, amikor a tüntetők pont a döntéshozókat akarják szembesíteni a véleményükkel” – jelentette ki Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.
