Kun Árpád kapta az idei Aegon Művészeti Díjat

„Feltett szándékunk, hogy ez a szakmai irodalmi díj kizárólag a teljesítményt értékelje. Az a célunk, hogy a díjat megkapni és a legjobb tíz közé kerülni egyaránt dicsőség legyen!” – fejtegette újságírók előtt Zatykó Péter, a díjat alapító társaság elnök-vezérigazgatója.

A 2014-i díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet.

A Magvető Kiadónál tavaly megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja – család-, utaztató-, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságról ír, a boldogságot választja témájának. Ahogy egy interjúban az író fogalmazott: „Minden nyomorúságunk ellenére egyelőre élünk, és ez csodálatos.”

A regény szerzője, Kun Árpád 2006 óta családjával Norvégiában él, egy fjordparti településen, és a helyi idősek otthonában dolgozik segítő foglalkozásúként – nem beszél kilenc nyelven és nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: „a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel.”

„Kun Árpád regénye szintén egyfajta Ember tragédiája: olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjá születhetik” – áll a zsűrielnök, Szörényi László laudációjában.

Az idei díjra egyébként minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek - nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldönthette, ki nyerte 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.

A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás, személyes találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket.

Az Aegon Művészeti Díj 2012 óta kiemelt hangsúlyt fektet az olvasás népszerűsítésére. Jelen volt több művészeti fesztiválon a Szigettől kezdve Kapolcson át a Margó Irodalmi Fesztiválig. A díj saját http://www.aegondij.hu és facebook https://www.facebook.com/aegondij oldalán folyamatosan informál a korábbi díjazottakról és a díjra esélyes könyvekről. Az irodalmi díjak történetéről izgalmas sorozat megírására kérte fel Nyáry Krisztiánt, a fordulatos és sokszor meglepő kultúrtörténeti érdekességek alkalmanként 40–50 ezres olvasótáborhoz vitték el a díj hírét. Folytatásként elkészült az irodalmi mesterekről és tanítványaikról íródott sorozat, melyet idén az elmúlt századok kevésbé ismert női szerzőiről szóló írások követnek.

 

Elismerések az Aegon Művészeti Díjnak:

Magyar Adományozói Fórum Társadalmi Befektetések Díjak (2013):

• A Leginnovatívabb Támogatói Program (3. hely)

• Az Év Társadalmi Befektetési Programja (3. hely)

• Legsikeresebb Partneri Együttműködések (shortlist)

• Kreatív Prizma Díj (2013)

• Summa Artium Díj (2009) és Summa Artium Project Díj (2014)