A Jobbiknak tesz gesztust Orbán – a Fidesz sem határolódik el egyértelműen Horthytól

A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió a Szabadság téri szobor alapján szoros kapcsolatot lát a Fidesz és az újnácik között. Bár az építkezés jogilag rendben van, politikailag azonban igencsak vitatott. Hogy miért, azt Kerék-Bárczy Szabolcs úgy foglalja össze, hogy az emlékmű megalázza mindazokat a honfitársakat, akikre emlékezni kellene. Horthy együttműködött Hitlerrel és a megszállás után is hivatalban maradt. Már az ő idején is üldözték a zsidókat, egy részüket pedig kiszolgáltatták Németországnak. A szobor mindennek az ellenkezőjét jelképezi, tisztára mosná a kormányzót és a hatalom akkori urait. Az ellenzék szerintOrbán Viktor a lépéssel a Jobbiknak tesz gesztust.

De a Fidesz sem határolódik el egyértelműen Horthytól. Pl. a miniszterelnök nem utasítja el, hogy utcát nevezzenek el őfőméltóságáról, mondván, hogy ez a helyi hatóságok illetékességébe tartozik, és hogy ő egyébként is nem történész. Mondja ezt egy olyan politikus, aki történelmi-hagyományos értékeket vett bele az alaptörvénybe, és egyetlen lehetőséget sem hagy ki, hogy jogtalannak minősítse a trianoni szerződést.

A posztkommunista országokban kétféleképpen mutatják be a II. világháborút; az első kategóriába azok a múzeumok tartoznak, amelyek igazolni igyekszenek, hogy a múlt feldolgozásához átvették az európai normákat – írja a Der Standard. Ilyen a budapesti Holokauszt-múzeum. A másik csoportot viszont olyan állami emlékhelyek alkotják, amelyek első pillantásra jelképesen egyenlőségjelet tesznek a nemzeti szocializmus és a kommunizmus közé, hogy azután hangsúlyozzák: utóbbi alatt sokkal többet szenvedett az ország. Mindezt egy osztrák kutató állapította meg, aki doktori munkájához vizsgálja, miként viszonyulnak a 2. világháborúhoz az állami múzeumok 10 közép- és kelet-európai államban.

Ljiljana Radonic szerint a szovjet idők bűneinek előtérbe helyezése főként a balti államokra jellemző, de ugyanez vonatkozik a Terror Házára is. Hogy a budapesti kiállítás nem tesz különbséget a két korszak között, azt már a tető is elárulja. Belül pedig 2,5 szoba foglalkozik a nácik rémtetteivel, 20 viszont a kommunista időkkel. A Horthy-rendszert szinte már demokratikusnak láttatja. Azt ellenben nem említi, hogy a kormányzó alatt zsidóellenes törvényeket hoztak, hogy Horthy szövetségre lépett a hitleri Németországgal. Ugyanakkor szándékosnak tűnnek föl az olyan súlyos tévedések, mint pl. amikor a tárlat azt állítja, hogy a zsidók többségét csak a nyilaskeresztesek alatt deportálták. A szerző úgy fogalmaz, hogy a Terror Háza jól mutatja a Fidesz-kormány revizionista, nacionalista mondandóját. Az irányzat azonban várhatóan csak tovább erősödik, hiszen épül a Szabadság téri szobor. 

A teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!