Cegléd, a 650 éves város és mi szemnek, szájnak ingere

Egy jó hónap múlva lesz 650 éve annak, hogy I.Lajos király1364. május 8-án, Visegrádon kelt oklevelében parancsot adott minden főpapnak, országnagynak, főispánnak, várnagynak és nemesnek, hogy a ceglédi polgároktól és telepesektől sem vízi, sem szárazföldi vámot behajtani ne merészeljenek. E kiváltsággal Cegléd mezővárossá lépett elő, és pórnépe is felszabadult a jobbágyterhek alól.

A király 1368-ban az óbudai klarisszáknak ajándékozta a várost. Az apácarend több mint négyszáz évig, 1782-ig birtokolta Cegléd jövedelmeit. II. József, a kalapos király németeket telepített ide, akikről a ceglédi Pesti úton a Falumúzeum emlékezik meg. A város lakói igen büszkék elődeikre és örökségükre.

Cegléd a zene és a fesztiválok városa: a világ egyetlen dobmúzeumában világsztárok lépnek fel, a település jó néhány kórus működik, a városháza dísztermében pedig operaesteket tartanak, május elsején utcazene-fesztivált tartanak.

Az idén május 2–4-ig a belvárosban a városalapítókat nagy forgataggal ünneplik a 650. évfordulón. Május 10-én a 20. dobos és ütős gálát tartják a sportcsarnokban, május 24-én a gyermeknapot, június 20–22. között pedig a mindenkit megmozgató VII. ceglédi bor- és laskafesztivált, valamint a II. ceglédi vágtát. Június 8-án, a VII. nyitott pincék napján a borászok mutatkoznak be. Június 28-án a Kossuth Múzeumban csatlakoznak a ceglédiek a múzeumok éjszakája programokhoz. Augusztus 20-án érdemes ellátogatni SzentIstván királyünnepére, szeptember 26–28.között a Kossuth-toborzót, november 28-tól december 31-ig a színpompás, forralt boros adventi karácsonyi vásárt rendezik meg a városban.

Cegléd emellett a sportok, az iskolák (több mint kilenc és fél ezer diák), a termálfürdők és a borok városa is, egyben vasúti közlekedési csomópont. Az 1950-es években sok ipari céget telepítettek a vidékre, ám a rendszerváltáskor tönkrementek; a település és környezete évszázadok óta főleg mezőgazdaságra hangolódott. Mára a sonkafeldolgozó üzem is rozsdatemetővé vált.

Persze, külön tanulmányt érdemelne, hogy miért hunyt ki az ipari szorgalom Cegléden és környékén…

A munkanélküliség télen 10–11, tavasztól őszig 9,5 százalékos. A város vezetői szerint rossz örökség még a központban magasodó, 75 méteres tévétorony. (Talán ez is hasznosítható lenne, tekintettel arra, hogy a földfelszíni digitálistévé- és rádiósugárzás, az internetet hordozó mobiltelefonok antennáit el kell helyezni…) Az (idegen)forgalom növekedéséhez – remény szerint – hozzájárul az európai uniós pénzből 2016-ban kezdődő autópálya-építés.

A gyönyörű, szecessziós házban berendezett Kossuth Múzeum igazgatója, Reznák Erzsébet mutatta be az újságíró-vendégeknek a néhány helybeli polgár kezdeményezésére alapított intézményt. Az épületet 1907-ben a Ceglédi Ipar- és Kereskedelmi Bank székházaként emelték, fél évszázaddal később kapta meg a múzeum. Itt őrzik Pest megye egyik nagy, helytörténeti, néprajzi, képzőművészeti és numizmatikai gyűjteményét. Különlegessége azonban az országban egyedülállóan gazdag Kossuth-gyűjtemény, benne az egykori kormányzó személyes tárgyaival, bútoraival, a róla készült alkotásokkal, könyvekkel, újságcikkekkel, plakátokkal, képeslapokkal, a Kossuth-kultusz emlékeivel. Amúzeum barátiköreként működik a Turini Százas Küldöttség 1877 óta létező közössége azoknak a leszármazottaiból, akik annak idején Kossuthot turini/torinói önkéntes száműzetésében meglátogatták. Emlékoszlopuk a ceglédi református templom mellett áll.

Az idei 650. évfordulón a négyezer éve lakott település régészeti emlékeit állítják ki, és kiadják a Ceglédi Képeskönyvet. A múzeum megemlékezik az 1514-i Dózsa-féle felkelés 500. évfordulójáról is. Írásos emlékek, igaz, nem hitelesítik, hogy Dózsa György beszédet mondott volna Cegléden, de a néphagyományban él a legenda, ezért az országos Dózsa-ünnepségek központja itt lesz.

Tótin Lóránt, a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont ügyvezető igazgatója aturizmus fejlesztésének nagylehetőségeiről beszélt. A komplexum 2003-ban magánberuházásban épült meg és azóta hasznosítja a kútból feltörő 54 fokos hidrogénkarbonátos-nátriumkloridos-jódos termálvizet. A létesítmény egy éven belül megkapta a regionális gyógyfürdő és strand minősítést. A jódos víz mozgásszervi, reumatikus gyulladások kezelésére, az alkáli hidrokarbonátos víz emésztőszervi betegségekre alkalmas – fürdő és ivókúra formájában egyaránt. A kloridok a bőrgyógyászatban játszanak fontos szerepet. Az egészségügyi kassza támogatásával sokféle kezelés vehető igénybe: gyógymedence, súlyfürdő, orvosi masszázs, tangentor (vízsugár-masszázs), víz alatti gyógytorna, gyógyúszás stb. – reumatológiai szakrendeléssel együtt. A fürdő egész területén megszüntették az akadályokat a mozgássérültek nagy örömére. Fedett és nyitott medencék, élménymedence, sodrófolyosó szórakoztatja a vendégeket. Az egészséget, a pihenést és a felüdülést szolgálja a romantikus éjszakai fürdőzés. A ceglédi fürdőközpont 2005-ben Aqua Centrummal, 17 csúszdával, köztük az ingacsúszdával, valamint családi- és gyermekcsúszdák rendszerével gazdagodott.

A távolról érkezőket Apartmanpark és kemping várja a négyhektáros területen. Évente átlagosan 90 ezren töltik idejüket a kemping 36, téliesített faházában; szépen ápolt területen 120 lakókocsi, élelmiszerbolt és sátorhelyek fogadják a turistákat. Cegléd négycsillagos szállodája, a Hotel Aquarell mellett erdei iskola működik.

A fürdő mellett tavaly megépült a termálvizet hűtő csónakázó tavi kalandpark, és kibővült az országban mára leghosszabb, 800 méteres gokart-pálya.

A turisztikai vonzerőt növeli Abony hatalmas parkjában a néhány éveTóth Tiboráltal létrehozott magánállatkert sok egzotikus állatcsemetével. Lehet a környéken lovagolni és lovas kocsival kirándulni. Látnivaló még a Sternberg Hengermalom, a Ceglédi Vadaspark és persze a város maga.

A sajtóküldöttség látogatását megédesítendő Kiss Gyula üzletvezető elmondta: a Zöldházak fagyizó és cukrászda éppen tíz éve működik családi vállalkozásban. Százféle süteményt, sokféle fagylaltot, cukormentes termékeket és sós süteményeket kínál. Az üzlet rendszeresen részt vesz az itáliai Riminiben tartott szakkiállításokon. Kissék gondoltak egy nagyot: 2010 óta minden évben elkészítik az ország tortáját 300 személy számára.

A Zöldházak vezetője örömmel nyugtázta, hogy fellendülőben van a hazai cukrász szakma, társaival együtt megkezdte a tanulóképzést. Kiss Gyula elmondta: a saját kertjének gyümölcseit használja föl a cukrászdában kínált termékekhez 21. századi módon: sűrű vajkrémek helyett főzött tejszínkrémeket kínálnak, ügyelnek a cukorpótlók használatára, kerülik a transzzsírokat, bár vannak még (nagyon helyesen!) hagyományos süteményeik is. Ebből mutatták be a helyszínen az étvágycsináló, hájas tésztában kisütött, alig édes, inkább sós-szilvalekváros batyut. Megkóstolhattuk a Cegléd város 650. évfordulójára készített gesztenyés, körtehabos, marcipánnal burkolt, színes cukorrózsákkal és a város címerével díszített óriás tortát.

Imregi Tibor, az immár harmincéves családi vendéglő és étterem ügyvezetője a hagyományos magyar konyha híve, miközben alkalmazkodik a korunk által megkövetelt reformtörekvésekhez is. Alkalmazza a mediterrán konyha fogásait és a halakat a sütés-főzésnél. Részt vesz nemzetközi konyhai fesztiválokon – sikerrel. Vendégei szerint az Imregi-konyhában készül a legjobb laska, ami egyúttal Cegléd laskafesztiváljának főszereplője.

Tudni való: a laska ez alkalommal nem a laskagomba, hanem hagyományos tésztaétel. A laska eredetéről annyit tudunk, hogy a vasúti alkalmazottak csomagjában a könnyen romló ételek helyett a tésztaételek szerepeltek: krumplis tészta, káposztás kocka, slambuc és társai. Ezúttal asztalunkra az igazi alföldi gulyást tálalták, ami nem leves, inkább pörkölt, alapja a marhahús kockákból hagymával sült bográcsgulyás sok zöldséggel és krumplival alföldi kerámia tálban.

Klément György, a Klément Családi Borászat és Vinotéka tulajdonosa, a ceglédi történelmi borvidék hegybírója emlékeztetett a klarissza nővérekre, akik az 1200-as évek végén meghonosították a borászatot a környéken. Tőlük örökölték a hatalmas pincerendszert, az egykori dézsmapincéket. Amikor az 1870-es években a filoxéra-járvány a hegyvidékeken teljesen kipusztította a szőlőt, nem sokkal később az Alföld löszös talaján, több száz hektáron kezdődött meg a szőlőtelepítés. Sorra alakultak a szőlészetek és a borászatok. Unghváry László (Cegléd, 1856. jún. 6. – Cegléd, 1919. aug. 1.): szőlész és gyümölcsfaiskola-tulajdonos, az alföldi homok egyik meghódítója) ezer hektárt telepített be szőlővel, hozzá pincéket is épített. Az ott előállított bort az ötvenes évektől legnagyobbrészt szovjet piacra szállították, ezért a borászok – a keleti ízlés szerint – kénytelenek voltak nagyüzemi módon, iszonyatos méretekben cukrozott seprűborokat előállítani, például villányi pinot noir-t is! Az 1980-as években ez a fajta boripar hanyatlásnak indult, mert a munkaerőt elszívta a főváros és az ipar.

A helyzet mára tökéletesen megváltozott, 8-10 ütőképes családi pincészet állít elő reduktív technológiával, a térség adottságainak megfelelő borokat. Úgy is mondhatnánk, a helyi bor „palackba zár napfény” az átlagosnál több napsütéses órának köszönhetően, ezért keletkeznek friss, virágillatú borok.

Pünkösdkor buszokkal viszik körbe a látogatókat, hogy bejárhassák a környező borvidéket. Akkor választják meg és hirdetik ki „a város borát”, amit borrendi bál követ.

Cegléd legszebb építészeti emlékei sorában első a Hild József tervezte református nagytemplom, Közép-Európa legnagyobb, klasszicista, református szentélye. A templomkertben áll az 1956-os emlékmű. Cegléd főterén látható a többalakos Kossuth-szobor, a Pozsonyból idehozott Kossuth-erkély, a Turini Százak emlékoszlopa, az 1906-ban emelt városháza, a plébániatemplom, az evangélikus templom, a zsinagóga, a városalapítók (klarissza apácák) szobra. Látványosság még a Sporttörténeti Gyűjtemény, a Mózes Öntöttvas Kályhagyűjtemény és a világ egyetlen dobmúzeuma. A városba látogatók a helyi Tourinformáltal kiadott kártyával akár ingyen tekinthetik meg a fontosabb látnivalókat és intézményeket.