Jóléti razziák Miskolcon – a romák szerint megfélemlítés
A jogvédő szervezetekhez érkezett személyes beszámolók és a beszerzett adatok alapján megállapítható: az ellenőrzések alkalmával a családokat két-három tucat hatósági ember egyidejűleg veti alá számos ellenőrzésnek, így lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi (áram, víz) és szociális igazgatási ellenőrzésnek is. Mindemellett a lakók tulajdonjogát is ellenőrzik, a hatóságok adásvételi szerződések bemutatását kérik tőlük. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eddigi ellenőrzések kizárólag szegregátumokban, illetve elgettósodott utcákban, településrészekben történtek.
A totális állami berendezkedésekre jellemző elnyomó hatósági fellépés gyakorisága, az ellenőri csapatok létszáma méltatlan egy európai, demokratikus jogállamhoz. A MÖR vezetője egy videófilmben be is vallja, hogy az ellenőrzéseknek – az önkormányzat elvárása alapján - kifejezetten a megfélemlítés a célja, az, hogy az adott területről elköltözzenek azok, „akik nem az adott környezetbe valók”.
A szervezetek álláspontja szerint a miskolci önkormányzat a mélyszegénységgel összefüggő súlyos társadalmi, szociális problémákat, valamint rendészeti kérdéseket alapjogsértő módon kezeli. Ahelyett, hogy a rendészeti kapacitásokat a bűncselekmények felderítésére használná, a mélyszegénység kezelésére pedig komplex szociális programokat dolgozna ki, az önkormányzati rendészeti szerv a legkiszolgáltatottabb embereket félemlíti meg a visszatérő razziákkal.
Mivel az intézkedések kiszolgáltatott, rendkívül alacsony jogérvényesítési képességgel rendelkező emberek nagyobb csoportját érintik, a TASZ és a NEKI az alapvető jogok biztosának hivatalból történő vizsgálatát kezdeményezte.
