Tények, titkok, legendák – A történelem nagy rejtélyei

Hatalmas távolságokat jár be térben és időben a Kossuth Kiadó „A történelem nagy rejtélyei” című új sorozata, hogy az olvasókhoz közel hozza a világtörténelem különleges emlékeit.

Sajátos módon éppen a legtöbbet emlegetett fordulatok, botrányok rejtik egyben a legtöbb nyitva maradt kérdést, és éppen a legvitatottabb események hordják magukban máig a legtöbb homályos, megfejtetlen részletet. Pedig az utókor makacsul újra és újra keresi az igazságot sok-sok olyan momentum kapcsán, amely meghatározó jelentőségű az emberiség egyetemes történetében.

Kérdőjelek sorával szembesülünk, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy ma, a 21. század elején ugrásszerűen javult a helyzet: kutatók, fölfedezők, tudósok ezrei a technika vívmányainak segítségével mindeddig elképzelhetetlen válaszokra jutottak.

A történelem nagy rejtélyei sorozat kötetei: A fáraók titkai – Stonehenge – Trója, a megtalált város – Atlantisz, az elsüllyedt kontinens – A holt-tengeri tekercsek – A maják eltűnése – Bermuda-háromszög – A Nazca-vonalak – Artúr király legendája – Amazónia ősi városai – A torinói lepel – Az egyiptomi piramisok – A Húsvét-sziget kőszobrai – Az első emberek – A templomos lovagok – Ősi sírok – Szellemhajók – Machu Picchu – A  szabadkőművesek – A Seuso-kincs

A gazdagon illusztrált, tényszerű és szórakoztató, húszkötetes sorozatot, melynek első kötete már meg is jelent, a történelem iránt érdeklődőknek ajánlja a kiadó.

Ízelítő A fáraók titkai című kötetből

Egyiptom a rejtélyek földje: a fáraók kincseiről és titkairól szóló mesék már az ókori görögöket is elbűvölték. Egy elfeledett nyelv, különleges régiségek, monumentális romok, elásott kincsek, titokzatos hiedelmek, pazar ékszerek – mindez ellenállhatatlan beszédtéma azóta is. Évszázadok óta próbáljuk megfejteni a Nagy Szfinx és az egyiptomi homok titkait, de az idő előre haladtával a kérdések száma csak szaporodott.

Ez a könyv arra törekszik, hogy néhányat feltárjon az ókori Egyiptom fondorlatokkal teli eseményei közül, és megpróbáljon megfejteni néhányat a sok rejtélyből, mely ezt a távoli civilizációt övezi.

A régészet és a genetika összefogott egymással, hogy tisztább képet kaphassunk arról, kik is voltak az ókori egyiptomiak, és honnan jöttek. Mi volt az oka, hogy az emberek ezen a földön telepedtek le először, és hogyan tudtak létrehozni egy ilyen hosszú ideig fennálló és sikeres civilizációt a terméketlen sivatag közepén? A modern tudomány segít eloszlatni azokat a feltételezéseket és vad spekulációkat, melyek a Nílus-völgyi emberek származásáról keringenek.

Ehnaton És Nefertiti

Az eretnek fáraónak, Ehnatonnak és gyönyörű feleségének, Nefertitinek a sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket. Az új elméletek és bizonyítékok gyökeresen megváltoztatták az Amarna-kor hatásaival és a királyi család tagjainak végzetével kapcsolatos elképzeléseket. Mi volt az oka, hogy IV. Amenhotep fáraó Ehnatonra változtatta a nevét, és miért váltotta le a hagyományos többistenhitet egyetlen istenség, Aton tiszteletére? Az általa támogatott bizarr művészeti stílus a király testi hibáit tükrözi vissza, vagy más okokra vezethető vissza ez a különös, új esztétikai irány?

A Kairói Múzeum múmiáin nemrégiben elvégzett DNS-vizsgálat új bizonyítékokkal szolgált arról, hogy milyen betegségekben szenvedett Egyiptom leghíresebb dinasztiája, tagjai milyen rokonsági fokban álltak egymással és a dinasztia utolsó uralkodójával, Tutanhamonnal. Most már többet tudunk a gyermekkirály életéről, és talán arról is, miért halt meg olyan fiatalon.

A nagy szfinx mosolya

A gízai Nagy Szfinx a világ egyik legnagyobb és leghíresebb szobra, de nem tudunk túl sokat eredetéről és céljáról sem, ami meglehetősen sok találgatásnak engedett teret.

Hogyan építettek föl egy ilyen hatalmas szobrot? Milyen célból? Miért áll a híres piramisok mellett? Mit vagy kit ábrázol sérült arca?

A szüntelen régészeti kutatások és geológiai elemzések új képet tárnak elénk keletkezésének idejéről, építéséről és funkciójáról.

A királyi udvarokban zajló intrikák nem kevésbé baljós olvasmányok, mint a Szfinx mosolya. Az egyiptomi fáraók háromezer éves történelmét, a dinasztiák történetét vérfertőzés, gyilkosság, ármánykodás szövi át. Az új felfedezések többet elárulnak az összeesküvések és merényletek hátteréről - melyeket a királyi háremben szerveztek - és a királyok, királynők, hercegek és hercegnők bonyolult kapcsolatrendszeréről.

Egyetlen uralkodócsaládban sem találunk olyan zavaros viszonyokat, mint az utolsó egyiptomi fáraók, a Ptolemaioszok családjában, melynek utolsó képviselője a hírhedt VII. Kleopátra volt.

Kleopátra

Egyiptom utolsó dinasztiája Nagy Sándor barátjától, a görög Ptolemaiosz hadvezértől származott, uralkodásukat már beárnyékolta Róma hatalma. Voltak köztük tudósok, zenészek, élveteg ínyencek és művelt emberek. A család nőtagjai pedig nem utolsósorban éles eszűek és függetlenek voltak, de egyikük sem olyan mértékben, mint az utolsó Kleopátra. Csábító szajha, zálogtárgy, zseni, politikus, gyilkos – milyen volt valójában, s hogyan halt meg? E kérdések körülölelik Egyiptom leghíresebb királynőjét, akiről még azt sem tudjuk, hol temették el.

Ez csak néhány a rabul ejtő rejtélyek közül, melyekre a tudományos kutatás segítségével próbálunk választ találni. A helyszínen a neves régészek, a laboratóriumokban a tudósok, a poros levéltárakban a történészek közös munkája új nézőpontból láttatja velünk a fáraók titkait, s ki tudja, mennyi felfedeznivaló maradt még?

A fáraók titkainak szerzője: Peter Lacovara régész, szakterülete az ókori Egyiptom és Núbia anyagi kultúrája. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetében szerzett doktorátust, az atlantai Michael C. Carlos Múzeum és az Emory Egyetem Ókori Egyiptom, Núbia, Közel-keleti Művészet Szakának főkurátora.