Európában egyedülálló közigazgatási informatika – kormányzat felhőben

A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki az infokommunikációs kiadások csökkentése mellett az állam belső infokommunikációjának a fejlesztését, az informatikai eszközök és a kormányzati hálózatok korszerűsítését. A kormányváltás előtt ugyanis az intézmények mindegyike önálló informatikai jogosítványokkal, személyzettel rendelkezett, és olyan beszerzéseket bonyolított le, amelyek párhuzamos fejlesztésekhez és működtetéshez, a piaci cégektől való függéshez vezetett – mondta az államtitkár. Arra is emlékeztetett, hogy 2008–10 között évente mintegy 100–110 milliárd forintba került a közigazgatási szervek és az állami vállalatok informatikai tevékenysége, uniós forrásból viszont mindössze 10–20 milliárd forintot költöttek az intézmények informatikai fejlesztésekre.

A zelmúlt négy év alatt, de legfőképpen 2013-ban sikerült bebizonyítani, hogy az állam jó gazda lehet az infokommunikációs területen is. A konszolidáció eredményeként tavalyra kialakult áttekinthető állapot biztos alapot adott a kormány által nemrégiben elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia megalkotásához – mondta az államtitkár. Az állam infokommunikációs kiadásai évi mintegy 30 milliárd forinttal csökkentek. Az átalakításoknak köszönhetően nagymértékben javult az informatikai biztonság. Az egységes üzemeltetés átláthatóbb viszonyokat eredményezett, a költségvetés tervezhetőbbé vált. A nemzeti adatvagyon védelme céljából az egykor közpénzen kifejlesztett alkalmazások forráskódjai is az állam tulajdonába kerültek, ami majd további megtakarításokat eredményez.

A sikeres rendteremtés egyik főszereplője a teljesen állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) lett, amely középvállalatból csaknem ezer személyt foglalkoztató cégcsoporttá vált. A múlt két évben a NISZ feladatait meghatározó jogszabályok száma megnégyszereződött, így a társaság tevékenységi köre számottevően bővült. „A mintegy 150 ellátott intézménnyel és a több mint tízezer használóval – az 53 milliárd forint összértékű 22 uniós projektünk révén – a magyar informatikai piac egyik nagy szereplőjévé váltunk” – jelentette ki Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

Mozgalmas időszakot zárhatott tavaly a másik meghatározó szereplő, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is. A szervezetnek számos európai uniós finanszírozású fejlesztési beruházást sikerült lezárnia, új támogatási szerződéseket kötnie az elektronikus közigazgatás témakörében. Módosult a feladataikat meghatározó kormányrendelet is, oktatási, minőségbiztosítási és alkalmazás-üzemletetési feladatokkal bővítve a KIFÜ tevékenységi körét.

Tavaly 42 milliárd forint értékű infokommunikációs-távközlési beruházás valósult meg a kormányzatban. Befejeződött a többi között az e-Levéltár projekt, létrejött az elektronikus útdíj-rendszer, az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez kifejlesztették az EFO 2014 mobilalkalmazást, megvalósult a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Átláthatóbbá és könnyen intézhetőbbé vált számos e-közigazgatási szolgáltatás, például az elektronikus fizetés, korszerűsítették a családtámogatási ellátások folyósítását és már működik a kormányzati hitelesítés szolgáltatás is.

Vályi-Nagy Vilmos közölte: folytatódik az állami tulajdonú hálózatok korszerűsítése, konszolidációja, hogy olyan biztonságos, olcsón üzemeltethető „alap-infrastruktúra” jöjjön létre, amely képes gyorsan reagálni a rendszer változásaira. Mindez érinti a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot, a rendészeti szervek kommunikációját szolgáló zárt célú rendészeti hálózatot, az egységes digitális rádió-távközlő rendszert, a közösségiinternet-hozzáférési és az eMagyarország pontokat ellátó Köznet-hálózatot, valamint a közoktatás számára hálózati összeköttetést teremtő Sulinetet.

A tervek szerint az idén megújul a Központosított Közbeszerzési Portál, és végső fázisba érnek az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) és a Mentésirányítási Rendszer (MIR) beruházások. Az útdíjat hamarosan az egységes mobil díjfizetési rendszeren keresztül is ki lehet majd egyenlíteni, és még számos, a közigazgatási ügyintézést segítő mobilalkalmazás megjelenése várható.

Napokon belül lezárulnak a „kormányzati felhő” létrehozásának munkái. A kormány Európában elsőként lesz képes IT értéknövelt szolgáltatás nyújtására a közszféra intézményei számára biztonságot adó géptermi kapacitással, magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel, ugyanakkor a piacinál jóval olcsóbban – jelentette be az államtitkár.

A csaknem hárommilliárd forintos beruházás eredményeképpen több helyszínen olyan adatközponti kapacitás jön létre, amely lehetőséget teremt új kormányzati rendszerek működtetésére, a felhő alapú működésben érintett szerverpark kialakítására. A rendszer teljes tárolókapacitása 580 terabyte. A kormányzati felhőben üzemeltetett intézményi alkalmazások bármikor, bárhonnan elérhetőek, katasztrófa ellen védettek.

Az idén kezdődő hétéves, európai uniós tervidőszakban, 2014–20 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 350 milliárd forint közvetlen forrás áll rendelkezésre.