Nyelvtanulás Robinsonnal – a Tinta Kiadó újdonságai

Sokan vannak közöttünk műkedvelő nyelvművelők, nyelvőrök, ami egy régi hagyomány örvendetes ápolásáról tanúskodik. Mások mellett Lőrincze Lajos, Péchy Blanka, Deme László, Grétsy László munkássága alapozta meg évtizedek során azt az összefogást, amelynek élharcosa napjainkban az Anyanyelvápolók Szövetsége. E közösség elnöke, Juhász Judit számolt be az Otthon a szavakban című kötetről, amely a Tinta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, s amely 280 oldalán közöl 98 vallomást az anyanyelv szeretetéről, szolgálatáról és műveléséről. A rövid esszék szerzői többnyire tanárok, tanítók, de akad közöttük orvos, pap, gyógyszerész, egyetemi hallgató. Többnyire olyan fiatalok ők, akik elkötelezettek a magyar anyanyelv iránt – a határon innen és túl. Sokan közülük anyanyelvi szakkörök szervezői, irányítói; a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny egykori résztvevői, mostani lebonyolítói.

Amennyire fontos az anyanyelv ápolása, épp annyira elengedhetetlen az idegen nyelvek elsajátítása. E tekintetben a Tinta Könyvkiadó most két újdonsággal is szolgál. Az egyik a Spanyol társalgási zsebkönyv, amely az angol és a német után a sorozat legfrissebb darabja. A másik egy ifjúsági regény, a Robinson Crusoe kétnyelvű változata, amelyet elsősorban a nyelvtanulók forgathatnak érdeklődéssel. A történet valamennyiünk számára ismert; így az angolul csak kevésbé tudók is könnyen leküzdhetik nyelvi hiányosságaikat, és hamar sikerélményhez juthatnak a párhuzamosan olvasható magyar szöveg segítségével.

Kiss Gábor kiadóigazgató a könyvbemutatón a Tróját felfedező német régész, Heinrich Schliemann példájára emlékeztetett, aki úgy tanult meg több tucat idegen nyelvet, hogy mindig újabb és újabb nyelveken olvasta el a Robinson-történetet.

Akiket pedig az ismeretterjesztő nyelvészeti munkák érdekelnek, azoknak elsősorban a Népi mondókák című karcsú kötet ajánlható. Olyan dajkarímeket, kiszámolókat, gyermekmondókákat, köszöntőversikéket, nyelvtörőket válogattak össze a szerzők (Küllős Imola és Laza Dominika), amelyeket 100-150 évvel ezelőtt is ismertek és használták a magyarok a Kárpát-medencében. Csaknem ötven kotta is segíti a közreadott anyag használatát. E mondókák a szájról szájra hagyományozott népköltészet, az anyanyelvi kultúra részét képezik. Szülőknek, dajkáknak, óvónőknek egyaránt érdemes forgatniuk a kötetet, amelyhez Küllős Imola írt bevezető tanulmányt.

A Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához című sorozat elsősorban a szakemberek, a nyelvtudósok érdeklődésére tarthat számot, ám ezúttal két kötet is számíthat a szélesebb nagyközönség figyelmére. Szépe György munkája – a Nyelvészportrék – a nemrég elhunyt kiváló nyelvész egész életművéből ad szemelvényeket. Főként olyan írásokat gyűjtöttek csokorba a szerkesztők, amelyek a pályatársaknak állítanak emléket, néha adomákkal fűszerezve a megidézettek alakját.

Inkább szakkönyv, semmint könnyed olvasmány a sorozat másik darabja, a Nyelvhasználat a médiában: Gecső Tamás és Sárdi Csilla szerkesztette könyvformátumúvá egy tavalyi tudományos konferencia előadásait. Ám ez esetben sem csupán a tudósokat érdekelhetik a kötetben olvasható fejtegetések, hiszen olyan köznapi jelenségekről olvashatunk, mint a futballpályákon hallható fordulatok, a kormányfői szállóigék, vagy a televíziós reklámok nyelvhasználata, illetve a bulvármédia hatalma.

A Tinta Könyvkiadó honlapján minden évben válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy szerintünk melyik három szó jellemzi legjobban az esztendőt? Talán nem meglepő, hogy idén a rezsicsökkentés áll az első helyen. Tavaly a szegénység győzött, 2011-ben a válság szó foglalta el a dobogó legmagasabbik fokát.