Magyarország víz(ügy) nélkül? – az árvíz elleni védekezés részterülete a vízgazdálkodásnak

A vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a kormány. Akkor az árvízvédelmet a belügyminisztériumhoz sorolta, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a vidékfejlesztési minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó vízügyekért felelős helyettes államtitkárság a múlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, és a két minisztérium közt megosztott szervezetben az együttműködés teljesen szétzilálódott.

A hazai vízügy körülményei tovább rosszabbodhatnak, és a belügyminisztérium nyomása alatt a vízgazdálkodás az árvíz elleni védekezésre szűkülhet.

Ennek Magyarország és hazai természeti értékeink, vízfolyásaink valamint az ivóvízellátást is biztosító felszín alatti vízkészletek súlyos kárát látnák. A vízgazdálkodás ugyanis az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység: ide tartozik a többi között vizeink minőségének védelme, a vízbázis-védelem, a felelős gazdálkodás vízkészleteinkkel, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő nemzedékek számára.

Hazánknak számos vízgazdálkodási problémát kell megoldania, amelyre az árvízvédelem – amit egyre gyakrabban neveznek érthetetlen módon katasztrófa-védelemnek – önmagában nem megoldás.

Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás káros, saját bőrünkön is érezhető hatását csakis úgy tudjuk majd mérsékelni, ha a súlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezzük. Közérdek, hogy a vizeink lakossági, ipari és mezőgazdasági hasznosítása területén is felkészüljünk a klímaváltozásra.

Hazánk fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodnunk hazánk természetes adottságaihoz, meg kell őrizni víztartalékainkat és vizet kell juttatnunk a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre. Erre megoldást, például, az egykori árterek folyóhoz történő visszakapcsolása, a belvizek tározása és élőhelyek helyreállítása adhat.  

A hazai vízügy rohamosan romló körülményeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vízügyi kérdések szakmai ellátásáért felelős minisztériumok pénzügyi forrásai a múlt években folyamatosan szűkültek. Az újabb átalakítás terve azzal fenyeget, hogy vizeink és vizes élőhelyeink valós védelmére, minőségük javítására, a vízkészleteinkkel történő felelős gazdálkodásra és víztartalékaink megóvására ezentúl még kevesebb pénz jut.

„A hazai vízügynek a hatékonyság végett éppen a természetvédelemmel és az agrárszektorral kellene a leginkább együttműködnie. Ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja ezektől az ágazatoktól, Magyarország súlyos veszélynek néz elébe, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF igazgatója. „A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen európai uniós kötelezettségének, és a víz-keretirányelvben megfogalmazott követelmények szerint folyóink, tavaink, felszín alatti vizeink ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyóink állapotának védelmére, vízminőség-javításra vagy a vizes élőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el.” 

A környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről felröppent hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Ha a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elvész egy másik minisztérium főosztályai között, az az ország természeti értékeit veszélyeztetheti.

A WWF szerint egy ilyen lépés hatásait felmérni sem lehet, hiszen önálló környezetvédelmi igazgatás nélkül hogyan lehet határt szabni a mindenkori infrastruktúra- és ipari fejlesztések környezetromboló hatásának és a környezetszennyezésnek? Magyarország az EU tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelemben semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra.