Mosléktermelés és gyermekéhezés – reform előtt a közétkeztetés

Magyarországon több mint húszezer embert foglalkoztatnak a közétkeztetésben, ám a jelek szerint munkájuk nem eléggé hatékony. A diákok és a dolgozók nem eszik meg, amit főztek nekik. Az persze árnyalja a szomorú képet, hogy a válság miatt a pályáztatók eleve a legolcsóbb ajánlatot fogadják el, nem szólva arról, hogy az ágazatban is folyik a trükközés. A kisebb vállalkozások feketén foglalkoztatják a konyhai személyzet egy részét, és a beszerzéseket is – ha tehetik – számla nélkül bonyolítják le. Még így is sok cég panaszkodnak, hiszen például egyre csak hízik a kórházak lejárt adóssága, miközben a szülők gyakran sokallják az iskolákban szervírozott menüért befizetendő díjat.

Az illetékesek is tisztában vannak a tarthatatlan helyzettel, ezért új törvényi szabályozást készítenek elő. Elvégre tűrhetetlen a pocséklás: olykor az étel 70-80 százalékát öntik a moslékos tartályokba. Levest, teát, köretet, főzeléket egyaránt. Olykor nem is az alapanyaggal van a baj, hanem a szakácsok felületességével. Nem ízlik az étel, mert túl sós, vagy túl cukros, illetve megfelelő fűszerek híján egyszerűen nincs íze. Tehát a gyerek nem eszi meg, pedig kiemelt fontosságú az iskolai étkeztetés, mert szinte minden gyermek menzán eszik.

A gond évtizedek óta gond, mégsem sikerült eddig előbbre lépni. Vagy mégis? A nemrég útjára bocsátott mintamenza-program máris eredményeket hozott, és 2014 januárjától már jogszabály kötelezi a vendéglátó cégeket az egészséges, ízletes ételek készítésére. A mai tanácskozáson a törvényalkotáshoz kapcsolódóan javaslatot fogalmazott meg a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ). A szakma meghatározó érdekképviselője azt szeretné, ha 2014-től a közétkeztetés (gyermek és ifjúsági, kórházi, munkahelyi és szociális étkeztetés) áfakulcsát a jelenlegi 27-ről 5 százalékba sorolnák át. Gazdasági elemzések szerint ez az áfacsökkentés csupán kétezrelékes kieséssel járna a költségvetésnek, ám számos gazdasági és szociális előny ellensúlyozná is. Nemcsak a közétkeztetési vállalatokon segítene ez az intézkedés (javulna a foglalkoztatottság az ágazatban, körülbelül 1800 új munkahely jöhetne így létre), hanem az árcsökkenés következtében több család tudná megfizetni a szolgáltatást, és mérséklődnék a jelenleg még sok helyen tapasztalható gyermekéhezés. Növekednék a meleg ételhez jutók köre, ami egyáltalán nem mellékes népegészségügyi szempontból.

Ami pedig a szakmával szemben megfogalmazott magasabb minőségi követelményeket illeti: ehhez meg kell teremteni a személyi feltételeket is. Például újra kellene indítani az időközben megszűnt diétásszakács-képzést, hiszen jó néhányan azért nem ehetik meg az eléjük tett ételt, mert valamilyen allergiával, vagy ételérzékenységgel küzdenek.