November 7-én megnyílik a felújított Erkel Színház

Az 1910-ben fölavatott Erkel Színház Magyarország legnagyobb színházépülete. Története egybeforrt a hazai operajátszás fénykorával. A 2007-ben több mint öt évre bezárt, bizonytalan sorsú színház újra megnyitásához az 1393/2011. (XI. 18.) kormányhatározat gondoskodott elegendő pénzről, miáltal a Magyar Állami Operaház előkészíthette az Erkel Színház felújítását.

Az Erkel Színház közönségforgalmi terei és az auditórium az évtizedek során megőrizte a korszerű működés lehetőségét, a proszcénium (a függöny és a színpad élvonala közötti terület) mögötti kiszolgáló zóna már a 20. századelőn is csak mostoha körülményekkel szolgált a művészek és a műszak számára. Ezért a felújítással megbízott Zoboki-Demeter Építésziroda azzal az építészeti programmal állt elő, hogy az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon a felújítás. A kormányzat által rendelkezésre bocsátott pénz a működés javítására, a lehető leggazdaságosabb műszaki megoldásokra sarkallta az építőket. Nem lehetett szó tehát egy teljes színház-rekonstrukcióról.

Az átalakítások jórésze a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista- és csoportos öltözők, a szociális terek. Látványos technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek nagyrésze megújulhatott.

A közönség új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építésekor a szakemberek arra törekedtek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Komfortot növelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.

Az Erkel Színház egyik legfőbb küldetése, hogy a felnövő generációk magas művészi színvonalú előadások által ismerkedjenek meg az opera- és balettkultúrával. Kiemelt fontosságú programja, az OperaKaland már a tervezés és kivitelezés első fázisában megkezdődhetett ezen a tavaszon.

A színház műszaki vezetése és a kivitelezők a művészeti vezetéssel összehangolt munkarendben párhuzamosan kezdték meg a tervezési folyamatokat, és vezették az első kivitelezési munkálatokat, így március 1-jén megkezdődhetett a művészi munka, amely aztán nagyban segítette a további tervezést. A műszaki személyzet és a művészek észrevételei, tapasztalatai számos gyakorlati pont megvalósulását eredményezték, a műszaki vezetés a teljes társulat igényeit szem előtt tartva szinkronizálta a további feladatokat, így a próbák és a játékrend zavartalanságát biztosítva megkezdődhettek a nem engedélyköteles kivitelezési munkák is.

Mindennek köszönhetően március 1-jétől június 9-éig csaknem 30 ezer diák látogathatott el az Erkel Színház próbaüzemének ideje alatt műsorra tűzött Hunyadi László-előadásokra.

A kevesebb, mint száznapos teljes körű rekonstrukció szeptember végére, az engedélyezési terveknek megfelelően utolsó szakaszába ért. A november 7-i hivatalos átadásig és megnyitóig számos apró munkálat és néhány látványos meglepetés készül még el, október 6-án azonban a folytatódhatott a 24 előadásra tervezett ifjúsági sorozat.

 

AZ ÉPÜLET RÖVID TÖRTÉNETE

Józsa Anna írása -Az épületet a Népopera Részvénytársaság építette fővárosi támogatással. A tervezés rendkívüli anyagi kötöttségekkel zajlott, hiszen a beruházás ötletgazdái egy olcsó, a „köznép” számára is megfizethető Népoperát kívánták megvalósítani. Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső építészekre nehéz feladat hárult: megbízóik olyan épületet vártak el tőlük, ami kétszer-háromszor annyi nézőnek (megépült állapotában 3166) nyújthat szórakozási lehetőséget, mint az Operaház. Az építészeti megoldás nagyon sok kompromisszummal járt. A kicsire méretezett színpad (11×24 méter), a kiszolgáló üzemi területek elégtelen volta, a közönségforgalmi terek szűkössége, valamint a reprezentáció teljes hiánya már röviddel az épület átadása után nyilvánvalóvá vált.

Az első átépítés nem is váratott sokat magára. A főváros Vágó László építészt bízta meg a Népoperából Városi Színházzá átnevezett épület módosításával. Munkáját Klunzinger Pál városi mérnök segítette a színháztermen kívüli területeken. Vágó a nézőtér rovására 4 méterrel növelte meg a színpadot egy előszínpad létrehozásával és a zenekari árok eltolásával, miközben átalakította a teljes színpadnyílást. Az átalakítás következtében a nézőszám 2600 főre csökkent.

Több kisebb-nagyobb beavatkozás után a következő átalakítás a jobbára csak a nézőteret érintő 1951-i átépítés volt. Akkor alakult ki Kaufmann Oszkár tervei alapján a nézőtér mai formája. Akusztikai beavatkozásokat is végeztek dr. Tarnóczy Tamás akusztikus mérnök vezetésével. A nézőtéren fa hangvető beépítésével átépítették a proszcénium-falat, kialakították a ma is meghatározó gipsz ívesfal- és mennyezet-tagolást. Ugyancsak akkor épült az üzemi kiszolgáló területet bővíteni hivatott nagy belmagasságú, vasbetonvázas földszintes díszletraktár is az épület háta mögött.

Kotsis Iván műegyetemi tanár vezette az átalakításokat 1959–61-ben. A főbejárati oldalon egy épülettraktust építettek a ház elé megnövelve ezzel az épület szűkös közönségforgalmi tereit. Akkor létesült az I. emeleti büfé Bernáth Aurél freskóival, a ma is látható főhomlokzat és a mögöttes közönségforgalmi terek. Az üzemi szárnyat 1987-ben korszerűsítették.

A tarthatatlan műszaki állapotok miatt 2008 óta az Erkel Színházban csak próbák folytak, előadásokat nem rendeztek.