Elképesztő mértékben csökken a lakásépítés – Az új építésű lakások áfa-kulcsának 5–10%-ra csökkentését javasolják
Az építési engedélyek számának esése folytatódott 2013 első negyedévében, a kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakában kiadottnak alig kétharmadát tette ki. Budapest mellett mindössze két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) adtak ki 200-nál több lakásra építési engedélyt, a többi megyében ez az érték a százat sem érte el.
A használatba vett lakások számának csökkenése valamennyi településtípusban megfigyelhető. Budapesten az év első három hónapjában mindössze 240 új lakást vettek használatba, ami alig több mint fele a megelőző év azonos időszakában épült lakásokénak. Az országos adat ugyanakkor nem éri el a megelőző év azonos időszakának felét sem (1123, illetve 2444).
Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a vállalkozások által, bérbeadásra és értékesítésre épített lakások száma nagyobb mértékben esik vissza, mint a természetes személyek saját használatra szánt építkezései. Az első negyedévben mindössze 331 lakást építtettek vállalkozások, ezzel számuk az egy évvel azelőttinek kevesebb, mint harmadára csökkent.
A magánszemélyek által építtetett lakások száma az előző év hasonló időszakának 57 százaléka. Mivel a természetes személyek jellemzően nagyobb lakásokat építtetnek, részarányuk növekedése emelte az új lakások átlagos alapterületét: ez az érték 2013 első negyedévében 112 m2 volt, 15 m2-rel több, mint egy évvel azelőtt.
A nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek összesen 460 ezer m2 új ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági épület építését teszik lehetővé, ami a 2012 első negyedévi adat 83 százaléka. Az ipari és a kereskedelmi épületek engedélyezése ebben az időszakban visszaesett és a növekedés teljes mértékben a mezőgazdasági épületek építésének tudható be, melyek összesített alapterülete a tavalyi első negyedév 85 ezer m2-ével szemben 2013 első három hónapjában ennek majdnem kétszerese, közel 160 ezer m2.
Az új építésű lakások áfa-kulcsának 5–10%-ra csökkentését javasolják
(MTI, 11,37) Továbbra is mélyponton van a lakásépítési piac és nem várható a romló tendencia megváltozása Koji László, az ÉVOSZ alelnöke és Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint az idei első negyedévben 1123 új lakást építettek Magyarországon, 54,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, és csökkent a kiadott építési engedélyek száma is. Tavaly összesen 10 560 új lakás épült Magyarországon, 17 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke az MTI-nek kifejtette: bár évi 8000 ezer lakás továbbra is meg fog épülni, mivel erre megvan a fizetőképes kereslet, de ez a szám is újabb mélypontot jelent, hiszen még a két világháború közötti gazdasági válság idején is több lakás épült, mint most.
A frissen közölt adatokat értékelve kiemelte, hogy a lakásépítéssel foglalkozó építőipar szempontjából az egyik legnagyobb probléma még mindig az, hogy a megépülő lakások egyharmada, mintegy 3000–3500 lakás nem teljesen jogszerűen, írásos szerződések nélkül épül, jó részben a szervezett építőiparon kívüli kivitelezésben. Ezért is szorgalmazza az ÉVOSZ az újépítésű lakások áfa-kulcsának 27-ről 5–10 százalékra történő csökkentését, ami serkenthetné a piacot.
Koji László hozzátette: az építőipar utolsó jó éve 2006 volt, azóta a lakásépítéssel foglalkozó cégek piacuk mintegy háromnegyedét elveszítették.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a meglévő lakásvagyon fenntartásához évente 250 000 lakást kellene felújítani, s bár erre vonatkozóan a KSH nem közöl adatot, de tavaly mindössze 95 000-100 000 lakás újítottak fel. Az alelnök szerint a kormány által kidolgozott rendszerek – otthonteremtési támogatás, energiatakarékos felújítás támogatása, panelprogram – alapvetően jók, de nincs mögéjük állítva elégséges forrás, és csak kevesen tudják igénybe venni ezeket.
Suppan Gergely ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a kormányzati otthonteremtési támogatások hatása csak később lesz érzékelhető. Jelezte, hogy a hitelpiac élénkülése lendíthetne a piacon, de egyrészt a statisztikákból nem látszik bővülés, másrészt pedig annak kedvező hatása sem lenne azonnal érzékelhető. Ezek alapján az elemző sem számít arra, hogy számottevően javulnak a „tragikus” lakásépítési adatok.
Az első negyedévi adatok alapján hozzáfűzte, láthatóan kevesebb a készpénzes vevő, már ők sem tudják eltartani a piacot.
