A big data és a hét bűnügye

A nagy bűntény – big crime – felgöngyölítése a big data (a legcélszerűbb nagy adathalmazként magyarítani) évek óta finomodó felhasználási módjainak segítségével lepleződött le, köszönhetően a bűncselekmények felderítésére kidolgozott szoftverek (mesterséges intelligencia) és persze a természetes, az emberi intelligencia közös alkalmazásának.

Amikor a Cisco két kiváló szakembere, Takács Gábor, az adatközpont üzletág közép-kelet-európai regionális vezetője és Boross Ádám mérnök tanácsadó fél nappal a bostoni rendőrségi siker előtt szakújságírók előtt ismertette az amerikai világcég nemzetközi Big Data-kutatásának legfontosabb megállapításait, és áttekintést adott a Cisco adatközponti stratégiájáról, fejlesztéseiről, legföljebb csak sejteni lehetett, hogy egy nagy adathalmazból – miként a tűt a szénakazalból – fogják kideríteni a tettes, a tettesek kilétét. És lám, így történt, hála a számítástechnika, az informatika vívmányainak: az emberi logikával kiválasztott, sok forrásból összegyűjtött képsorok elemzésével meglepően rövid idő alatt sikerült kiválasztani a hatalmas embertömegből azt a két személyt, aki csaknem teljes biztonsággal gyanúsítható az áldozatok sokaságát követelő terrorcselekmény elkövetésével.

Ezek után már sokkalta érthetőbb az átlag olvasó számára is mindaz, ami a péntek délelőtti Cisco-rendezvényen elhangzott. Íme, erről volt szó:

A hagyományos forrásokból származó adattömeg mellett az okostelefonok, érzékelők, videokamerák, intelligens mérőeszközök és egyéb hálózati eszközök is hatalmas adatmennyiséget állítanak elő nap nap után. Ez az adatözön valóságos információs aranybánya. A Cisco megbízásából 18 országban, 1800 szakember bevonásával készült Big Data- tanulmány, a Cisco® Connected World Technology Report (CCWTR) rámutat, hogy az informatikusok és a vállalatok számára kihívás az adatok stratégiai hasznosítása.

Bár a legtöbb vállalat (szervezet, intézmény) szorgalmasan gyűjti, tárolja és elemzi az adatokat, a jelentés rávilágít arra, hogy sokuk számára a Big Data üzleti és informatikai vetületei egyaránt sok fejtörést okoznak. A jelentés készítésében részt vevők háromötöde egyetért azzal, hogy a Big Data a jövőben segíteni fogja a döntéshozatalt és hozzájárul a versenyképesség javításához, csupán 28 százalék számolt be arról, hogy az adatok már jelenleg is stratégiai értéket hordoznak a cég számára.

A Cisco Connected World Technology Report (CCWTR) legfontosabb megállapításai a Big Data kapcsán

Big Data: nagy lehetőség, prioritás

• Az informatikai vezetők több mint kétharmada gondolja úgy, hogy a Big Data stratégiai jelentőségű téma lesz vállalata számára már az idén és a következő öt évben is. A legtöbben Argentínában (89 százalék), Kínában (86 százalék), Indiában (83 százalék), Mexikóban és Lengyelországban (egyaránt 78 százalék) hangoztatták ezt a meggyőződésüket.  
• A válaszadók több mint harmada (38 százaléka) számolt be arról, hogy bár rendelkezik Big Data-megoldással, megfelelő stratégiai tervre lenne szüksége a hasznosítás céljából.

 

A Big Data kibővíti az IT szerepkörét

A Big Data-kezdeményezések lehetőséget nyújtanak arra, hogy az információ-technológiai részleg stratégiai partnerré váljék a szervezeten belül.

• A válaszadók kis híján háromnegyede szerint a Big Data-stratégia kialakításában az informatikai részleg fogja a legjelentősebb szerepet vállalni. A válaszadók egy része szerint azonban más üzleti egységek is csatlakoznak majd ehhez a munkához, például a pénzügy (24 százalék szerint), a kutatás-fejlesztés (20 százalék), az üzemeltetés (20 százalék), a mérnökség (19 százalék), a marketing (15 százalék), illetve az értékesítés (14 százalék).

 

A Big Data és az informatikai munkaerő

Számos vállalat jut arra a következtetésre, hogy a Big Data-projektek több üzleti egység bevonását, és ennek következtében új típusú együttműködést követelnek. Bár a Big Data szempontjából a technológia is igen fontos, nagy szükség van olyan speciális gyakorlati képességekkel rendelkező munkatársakra (lásd: bostoni rendőrök, CIA, FBI!) , akik elképzelik és realizálják az adatokban rejlő lehetőségeket. Egyre nagyobb az igény az olyan informatikai szakemberek képzésére, akik jártasak ezen a speciális területen – például „adattudósokra”, akik képesek az adatokat sokatmondó információvá alakítani, látványos módon szemléltetni az eredményeket, és feltárni azok lehetséges üzleti hatásait –  vagy éppenséggel egy bűntény részleteit és felderíteni az elkövetőit.

• Az informatikai vezetők több mint fele gondolja úgy, hogy a Big Data kínálta lehetőségek és feladatok nagy hatással lesznek az informatikai munkaerő-felvételre.

 

A Big Data hatása az IT-beruházásokra

• A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a Big Data a technológiai, létszám- és szaktudásbeli követelmények miatt rövid és hosszú távon egyaránt növelni fogja a szervezet informatikai költségvetését.
• A megkérdezettek négyötöde volt azon a véleményen, hogy a Big Data-projektekhez felhő alapú számítási képességekre is szükség lesz.
• Az IT-vezetők 48 százaléka úgy becsülte, hogy a hálózati terhelés a következő két évben megkettőződik, negyedük várakozásai szerint akár megháromszorozódik.
• A válaszadók kétötöde vélte úgy, hogy vállalata felkészült a hálózati forgalom látványos növekedésére.
• A felmérésben részt vevők jó negyede gondolta úgy, hogy megfelelőbb informatikai irányelvekre és biztonsági intézkedésekre lesz szükség; ötöde szerint a mostaninál nagyobb sávszélességre lesz szükségük.

 

Kihívások, akadályozó tényezők

Az IT-vezetők több területen is kihívásokról számolnak be a Big Data-megoldások bevezetése kapcsán: közülük első a biztonság, amelyet a rendelkezésre álló költségvetés és a  szakértelem követ.

• Világszerte a válaszadók több mint negyede (27 százalék) állította azt, hogy az adatbiztonság és a kockázatkezelés nagy probléma. A Big Data-val kapcsolatos legfontosabb biztonsági kérdések között az adatok hatalmas mennyiségét, a különböző adatelérési lehetőségek számát, illetve a biztonsági költségvetés szűkösségét említették.

• A biztonsági kérdések leginkább Kínában (45 százalék), Indiában (41 százalék), az Egyesült Államokban (36 százalék) és Brazíliában (33 százalék) meghatározóak.
• Összességében a válaszadók negyede aggódott az informatikai részleg kis létszáma (13 százalék), illetve a Big Datával kapcsolatos szakértelem hiánya (10 százalék) miatt.

 

Adatok mozgásban: az új adatforrások új lehetőségeket teremtenek

Létezik egy igen fontos, és nagyrészt kihasználatlan adattípus, mégpedig az eszközök, érzékelők és videokamerák által valós időben előállított adatok, amelyek valós idejű felhasználás esetén a legértékesebbek – itt megint csak a bostoni merényletre hivatkozhat a krónikás, mint kézzel fogható példára. A Cisco ezeket mozgásban lévő adatoknak (Data in Motion) nevezi.

A hálózat képes összefüggést teremteni az ilyen valós idejű adatok között, például összekapcsolni egy adott személy vagy eszköz helyét, identitását és jelenléti állapotát (tehát hogy elérhető-e vagy sem), amelynek alapján az alkalmazások azonnal döntéseket hozhatnak vagy műveleteket végezhetnek, sőt, akár jövőbeli események előrejelzésére is képesek lehetnek. A gépek egymás közötti, automatizálási célú kommunikációja jó példa arra, hogy a valós idejű adatok rendkívül értékesek lehetnek például a termelési folyamatok optimalizálása során. A Cisco Visual Networking Index globális mobil-adatforgalomra vonatkozó 2012–2017-es előrejelzése szerint 2017-re több mint 1,7 milliárdra rúg majd ki az M2M- (gép–gép-) kapcsolatok száma.

• A válaszadók 73 százaléka tervezi a digitális érzékelőkből, intelligens mérőeszközökből, videókból és más, nem hagyományos „okos” hálózati eszközökből származó adatok felhasználását Big Data-projektek részeként.
• Az elfogadottság még korai szakaszban jár: világszerte csak a felmérésben részt vevők harmada rendelkezik konkrét tervvel az új adatforrások kihasználására.
• Kivétel ez alól Kína (64 százalék), India (59 százalék) és Argentína (50 százalék), ahol az IT-vezetők jó része számolt be arról, hogy vállalatánál már megkezdődött az új adatforrások hasznosítása.

 

Honnan származik az adatáradat?

A vállalatok már jelenleg is számos, különféle típusú információt gyűjtenek és/vagy használnak, köztük strukturált és strukturálatlan adatokat.

• A felmérésben részt vett vállalatok körében a következő adatforrások a leggyakoribbak:
  • 74 százalék gyűjt aktuális adatokat.
  • 55 százalék gyűjt múltbeli adatokat.
  • 48 százalék gyűjt felügyeleti rendszerekből és érzékelőkből származó adatokat.
  • 40 százalék hasznosít olyan valós idejű adatokat, amelyeket használat után töröl. A valós idejű adatok felhasználása az átlagosnál jóval magasabb volt Indiában (62 százalék), az Egyesült Államokban (60 százalék) és Argentínában (58 százalék).
  • 32 százalék gyűjt nem strukturált adatokat, például videoanyagokat.

Sajnálatos, hogy a sorozatban már harmadik Cisco Connected World Technology Report elkészítésében véleménynyilvánítóként magyar szakemberek nem vettek részt

• Ismerje meg, mekkora az Ön „adatlábnyoma”!
• Videó: Az Y generáció és a technológia