Wikibon: az IBM a Big Data éllovasa – Big Brother a győriek mobiltelefonjában

A Wikibon piaci elemzése szerint a Big Data tavaly a világon 11,3 milliárd dollár forgalmat generált, ami 58%-os növekedés az előző évihez képest. Az elemzőcég hasonló léptékű növekedést jósol a következő két évre is. A piac vitathatatlanul legnagyobb szereplője az IBM, a vállalat Big Datához kapcsolódó forgalma tavaly meghaladta az 1,3 milliárd dollárt, ami a sorban utána következő három vállalat összesített Big Data-forgalmával mérhető össze.

A ma lezajlott IBM Storage Forumon Robyn Schwartz, a Kék Óriás egyik vezető kutatója azokat a távlatokat érzékeltette, amelyeket a nagy adattömeg elemzése a kereskedelem számára rejteget, és megmutatta a kognitív fejlesztési irányokat is, amelyek révén elemzőkészségeink képesek lehetnek felnőni az adatmennyiség dimenzióihoz.

A kiskereskedelem régóta gyűjti és vizsgálja a vásárlók magatartását jellemző adatokat, amelyek sokáig a piackutatók kérdőívein gyűltek. Később a hűségkártyák kezdték „termelni” az adatokat. A közeli jövő kereskedelmének logikáját már a Big Data alakítja.

A vállalatok ma már nem csak a termékről (gyártási láncról, szavatosságról, biztonságról, raktárkészletről) szeretnének azonnal mindent tudni, hanem a vásárlóról is. A fogyasztóra nem mint típusra, egy csoport jellegzetes tagjára kíváncsiak, hanem mint egyénre. Szakszerű megfogalmazásban: a tapasztalat, információ és lehetőségek azonosítása zajlik – a kereskedő nagy pontossággal kívánja tudni, hogy a vásárló kicsoda, hol tartózkodik, mi fontos neki éppen akkor és ott.

Robyn Schwartz a kognitív számítástechnikának is szakértője, vagyis a gondolkodó számítógép fejlesztési lehetőségeit kutatja. A határ ma ott húzódik, hogy az IBM Watson nevű szuperszámítógépe már tudja értelmezni az emberi nyelven megfogalmazott kérdéseket, de egyelőre nem képes megérteni egy videó tartalmát és a többi érzékszervünk működéséhez hasonló adatfeldolgozási készséggel sem rendelkezik.

A jövő számítógépe azonban már átlépi ezt a határt. Kognitív képességei azt is lehetővé teszik majd, hogy online vásárlási döntéseinket is minden érzékszervi információ összegyűjtése után hozzuk meg. A Big Data és a kognitív számítástechnika kéz a kézben jár: a fejlett adatelemzés megjósolhatja, melyik szín lesz a közelgő nyár slágere, a kognitív komputer pedig képes lesz érzékletesen közvetíteni a termékek jellemzőit. Például érintőképernyőnk rezgései szimulálják majd, milyen a cipő tapintása, amelyet megvásárolnánk.

A fejlődés végül online formában teremtheti újra az egykor csak a sarki boltban megvolt kölcsönös bizalmat is, ahol nem csupán mi, abetérők ismerjük jól ki magunkat, de a kereskedő is régóta tisztában van szokásainkkal, kedvenceinkkel, és mindig azt kínálja, amire szükségünk van.

A Storage Fórum 2013 kerekasztal-beszélgetésén állami intézmények és gazdasági társaságok döntéshozói is azokról a konkrét lépésekről beszéltek, amelyeket szervezeteik a nagy adattömegek feldolgozásában most tesznek meg.

A múlt év nagy hazai Big Data-történetét Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezető igazgatója mutatta be. A magyar népszámlálás 11,4 millió kitöltött kérdőívét ugyanis az Educatio dolgozta fel a KSH számára, a karakter-felismerés IBM alapokon történt, jelenleg a statisztikai elemzések zajlanak. A továbblépés lehetősége az adatbázisok összekötésében rejlik. Például a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését figyelő, az Educatio által kezelt diplomás pályakövető rendszer még csak a NAV és az OEP adatbázisaival van összekötve, de ha a foglalkoztatási hivatal adatbázisával is összekapcsolódnék, akkor a rendszer nemcsak regisztrálni tudná, de munkalehetőséget is ajánlana.Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója szerint az adatrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy az adóhatóságnál 1988–2000 között összesen gyűlt össze annyi adat, mint a legutóbbi négy hónapban. A feldolgozás már jórészt online folyamat, az évi 80 millió ügyből csak másfél milliót intéznek papíralapon. A szakértő megerősítette Robyn Schwartz trendjelzését a szingularizáció (azonosítás) ügyében. Ma már a NAV sem csak összevont (aggregált) adatokkal dolgozik, hanem a tételes áfa esetében például atomizált, nagyszámú eseménnyel is. A petabájt méretű tároló mellett ehhez pedig egyre bonyolultabb matematikai modellekre, elemző képességekre van szükség. 

Bóday Tamás, a Vodafone szakértője az IBM és a mobilszolgáltató közös pilot-projektjéről beszélt. Egy sikeres isztambuli Big Data együttműködés nyomán a két cég most Győrött is elkezdte feldolgozni a mobilhasználók névtelenre redukált cellainformációit. A földrajzi pontok azonosítása segít pontosan kideíteni, honnan hová, mikor és hogyan mozognak az emberek a városban, és így abban is, milyen minták alapján kerülhet sor a közlekedési rendszer optimalizációjára. Eredmények egy éven belül várhatók.

A Wikibon részletes jelentése a Big Data piac fejlődéséről itt olvasható.