HungaroControl: a magyar légiforgalmi irányítás fennmaradása a tét

A vezérigazgató az MTI-nek adott interjújában az átalakítások szükségességét részben azzal indokolta, hogy az európai légiforgalmi irányítás gazdasági hatékonysága elmarad az Egyesült Államokétól. Európában sokkal több irányító központ működik, mivel az 1944-i chicagói egyezmény alapján minden európai országnak saját irányító szolgálata van. A felszabdalt légtér miatt sokszor a nemzetközi repülési útvonalak is hosszabbak, így nagyobb a kerozinfogyasztás és a környezeti terhelés. Hozzátette: emellett az átmeneti megtorpanások ellenére az európai légi forgalom folyamatosan nő, a következő 20 évben megduplázódhat, ami szintén nagy kihívások elé állítja a szolgálatokat.

Szepessy Kornél hangsúlyozta: Európának megújulásra van szüksége a légiforgalmi irányításban is. A hatékonyság javítása négy területen jelenik meg: a repülésbiztonság erősítésében, az irányító szolgálatok gazdálkodási hatékonyságában, a környezetvédelemben és a kapacitások javulásában, azaz a hosszú távon növekvő légi forgalom kezelésében és a késések visszaszorításában. Jelezte: a HungaroControl mind a négy területen az élen jár.
A vezérigazgató szerint reális a lehetősége annak, hogy néhány év múlva akár egyetlen központból irányítsák majd a közép-kelet-európai régió légi közlekedését. Ebbe az irányba mutat a funkcionális légtérblokkok létrehozása is, amelyekbe az országok légiforgalmi irányító szolgálatai tömörülnek. Ráadásul az öt nagy uniós államnak különösen erős az érdekérvényesítő képessége, így könnyen a számukra kedvező irányba terelhetik az integrációs folyamatokat.

„A tét Magyarország légiforgalmi irányításának fennmaradása, önállóságának megőrzése” – mondta a vezérigazgató. A HungaroControl célja ebben a helyzetben – elmondása szerint – kettős: az integráció aktív kezdeményezőjeként élen járni a technikai-technológiai fejlesztésekben, a hatékonyság és a versenyképesség növelésében, másrészt mindent elkövetni a magyar légiforgalmi irányítás fennmaradásáért, önállóságának megőrzéséért. Az első cél megvalósításának fontos része a 13 milliárd forintos összköltségű ANS III projekt, amely több elemből áll: az új légiforgalmi irányító központ felépítéséből, felszereléséből és a MATIAS légiforgalmi irányítást támogató szoftver legújabb verziójának telepítéséből, valamint a jelenlegi irányító-központ regionális tudásközponttá alakításából. Utóbbiban kapnak helyet a HungaroControl innovációs vállalkozásai: a 2012 tavaszán megnyitott K+F és szimulációs központ, a skandinávokkal 2011-ben létrehozott nemzetközi légiforgalmi irányító akadémia, valamint a 360 fokos látványszögűre bővített torony-szimulátor.

Az új központ február 27-én veszi át a régi helyét, a régi átalakítása pedig az ősszel megkezdődik. A technikai-technológiai fejlesztések mellett Szepessy Kornél a szakdiplomácia erősítését emelte ki. Emlékeztetett: a HungaroControl az egyik kezdeményezője a funkcionális légtérblokkokon átnyúló annak a regionális együttműködésnek, amely a térség országainak érdekeit képviselheti az európai integrációs folyamatokban.
A vezérigazgató szerint ennek a stratégiának fontos nemzetközi elismerése a NATO-tól tavaly áprilisban kapott megbízás is, amelynek értelmében a koszovói magas légtér irányítását a HungaroControl végezheti, amelyet szintén az új épületből, távvezérléssel végeznek majd.

A MATIAS ma a világ egyik legkorszerűbb szoftverrendszere, amelyet a HungaroControl a francia Thales Air Systems-szel közösen, folyamatosan fejleszt a 2000-es évek eleje óta. Ez a világon elsőként volt képes arra, hogy komplexen jelenítse meg és kezelje a fedélzetről letöltött repülési adatokat. Ezenkívül tervezik egy virtuális torony létrehozását is, amely kényszerhelyzeti képességet biztosít: a budapesti repülőtér irányító tornyától függetlenül el tudja majd látni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér irányítását.

Jelenleg 190 irányító dolgozik a HungaroControlnál, a létszám fele útvonal-, negyede torony-, másik negyede pedig bevezető (approach) irányító. Szepessy Kornél megjegyezte, bár százból átlagosan egy ember megy át a felvételin és a képzésen, ennek ellenére a HungaroControlnak nincs erőforrás-problémája. Gondot okoz viszont, hogy a nyáron megnövekvő forgalom miatt nehéz tervezni, részben emiatt több más európai irányító is légtér-korlátozást vezet be, ezzel késéseket és összességében egymilliárd eurós kárt okozva a légitársaságoknak. Hangsúlyozta: Magyarország a múlt két évben mindössze nem egész egy másodperces késést okozott.

A HungaroControl száz százalékban állami tulajdonú vállalat, éves árbevétele meghaladja a százmillió eurót, amelynek döntő többsége a légitársaságoktól származik a navigációs szolgáltatások ellentételezéseként. A cég stabilan nyereséges, költségvetési támogatásra nem szorul.