Google Street View: kezdődhet a közterületi fotózás – Jóri András: "sosem akadályoztam a szolgáltatást"
Jóri András reményét fejezte ki, hogy a NAIH „az EU által folytatott vizsgálat árnyékában nem a közérdekkel szemben üzleti érdekeknek tett alaptalan engedményekkel kívánja stabilizálni helyzetét”. Egyúttal felszólította a NAIH-ot és a hatóság elnökét, hogy „a továbbiakban tartózkodjon tevékenysége hamis bemutatásától”.
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke hétfőn arról beszélt, Magyarországon megkezdődhet a Google Street View-szolgáltatás, miután egy most elkészült állásfoglalásban sikerült megteremteni a szükséges garanciákat arra, hogy az állampolgárok magánszférája ne sérüljön, ám a köz érdeke is érvényesüljön. Az interneten nyilvánosságra hozott utcakép-felvételeken nem látszódhatnak sem arcok, sem autórendszámok.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy hétfői, más témában tartott budapesti konferencián bejelentette: sikerült lezárni a Google utcakép-szolgáltatásának adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseit. Közlése szerint a korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András állásfoglalása olyan előírásokat tartalmazott, amelyek lehetetlenné tették a szolgáltatást. Hozzátette: a mostani, a napokban nyilvánosságra hozandó állásfoglalás kialakításakor figyelembe vették a megváltozott jogi környezetet és az Európai Unió adatvédelmi irányelvét is. Arról beszélt, hogy ha az állásfoglalásban szereplő kritériumoknak megfelelnek, akkor a szolgáltatás működése nem sért érdeket, vagy ha mégis, akkor megvannak a jogi garanciák a megszüntetésére.
A Google néhány éve útnak indított szolgáltatása révén az internet-használók a világ legkülönbözőbb helyeit tekinthetik meg 360 fokos panorámaképek segítségével az interneten. A társaság hazai cége 2009 óta folytatott tárgyalásokat a magyar hatóságokkal.
A munkahelyi kamerás megfigyelésről adott ki ajánlást az adatvédelmi hatóság
(MTI, 14:14) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn hozta nyilvánosságra a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Lényege, hogy a munkáltatónak joga van "célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.
A hatóság az adatvédelem nemzetközi napján hétfőn Budapesten tartott – a köszöntőt leszámítva nem sajtónyilvános – konferenciáján ismertették az ajánlást, a dokumentumot a rendezvény előtt kiosztották az újságíróknak.
Az ajánlás felidézi, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták.
A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai – adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi – jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy – mint írták – egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével.
Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges". Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.
"A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" – szögezi le a hatóság.
A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.
A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.
Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.
A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.
Németországban a kormány a titkos munkahelyi megfigyelés betiltására készül.
