Kivitelezhetetlen az idegennyelv-oktatási stratégia

Az egyesület az oktatásért felelős államtitkárság előterjesztésében foglaltakat „további átgondolásra és átdolgozásra” javasolja. Szakvéleményében öt olyan területet emelt ki, ahol a „Fehér könyv” szakmailag „hibás, vagy kivitelezhetetlen elképzeléseket” tartalmaz. Ezek a nyelvválasztás kérdése, a nyelvtanulás folyamatosságának biztosítása, a szakfelügyelet intézménye, a nyelvtudás mérése és a költségvetési források biztosítása.

Az egyesület szerint az élő idegen nyelvek „komplexitás” szerinti sorba rendezése szakmai abszurditás. A szakmailag értelmezhetetlen érveléssel alátámasztott javaslat – amely szerint kezdődjék a kisiskolások nyelvtanulása a nehezebbnek gondolt nyelvvel – pedig „a pedagógiai nonszensz körébe tartozik”.

Azzal sem értenek egyet, hogy általános iskolában második idegen nyelvként „választható valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is” - írták.

Szerintük ez nem csak az általános és középiskola közötti „átjárhatóság és folytonosság” szempontjából kritikus, hanem az egyetemeken folyó nyelvoktatás szempontjából is.

A felsőoktatásba jelentkező tanulóknál a megszabott nyelvi szint is probléma, mert a középiskola kimeneti követelménye (B1-szint) és az egyetemi alapképzés bemeneti követelménye (2017-től B2-szint) nincs összhangban – olvasható a közleményben.

A Nyelvtudásért Egyesület szerint az ellenőrzés és a számonkérés eszközei nem pótolják a nyelvtanárok szakmai támogatását, továbbképzését, a megfelelő források biztosítását, és nem vezetnek a stratégiában általános célként meghatározott kívánt eredményhez, az „államilag finanszírozott nyelvoktatás hatékonyságának növeléséhez”. A nyelvtudás hiteles méréséhez pedig olyan apparátusra és hozzáértésre van szükség, ami iskolai szinten nem áll rendelkezésre – írták.

Kifogásolják, hogy a „középtávú stratégia felületesen és nagyvonalúan kezeli a tervezet költségvonzatának kérdését”: szerintük egyrészt irreális az az elképzelés, hogy a megfogalmazott célok „a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával is elérhetők”, másrészt a helyenként ötletszerűen felvetett pályázatokon elnyerhető, bizonytalan uniós forrásokra nem lehet rendszerszerű oktatásfejlesztést építeni – áll a közleményben.