Kritikus kockázatokat azonosított a repülőtéri kutatás

Bár 2008 óta törvény kötelezi a munkaadókat a stresszel, megterheléssel és fáradtsággal járó, úgynevezett pszicho-szociális kockázatok azonosítására, a Hochtief-Budapest Airportnál máig nem készítettek ilyen vizsgálatot. A szakszervezet a múlt hónapokban egyre gyakoribb dolgozói panaszok nyomán, augusztus legvégén kérdőíves kutatással kereste meg a biztonsági terület munkavállalóit. Összesen 112-en válaszoltak, minden munkavállaló azonos eséllyel szerepelt a mintában. Egyes eredmények publikálása közvetlen biztonsági kockázattal járna. Ezeket a szakszervezet eljuttatta az illetékes hatóságokhoz.

A kutatás öt kritikus veszélyforrást azonosított.

Permanens fáradtság. Ez elsősorban az új Munka-törvénykönyvével visszaélő, 8 órás munkarendben dolgozókat sújtja. Ők sem munkanapjaikat, sem a munkaidő kezdetét nem tudják tervezni. A gyakori hajnal 2-1/2 3 órai kelés, a szakszervezet álláspontja szerint a kényszermunka definícióját idézi. A változó alvás-ébrenlét ciklus már rövid távon is katasztrofálisan befolyásolja az ilyen munkánál létfontosságú koncentrációkészséget. A megkérdezetteknek csupán 36 százaléka érkezik „szinte mindig” vagy „gyakran” kipihenten a munkába.

Az anyagi és szakmai megbecsülés hiánya. Minden juttatást és pótlékot figyelembe véve, egy biztonsági területen dolgozó munkavállaló esetében átlagosan 120 ezer forintot vihet haza hó végén. A megkérdezettek 58 százaléka szinte mindig, hatoda pedig gyakran küzd a hónap végén pénzzavarral. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka tervez hosszú távon jelenlegi munkahelyével. A képzés és felkészítés hiányosságai, az ellenőrzési és minőségbiztosítási mechanizmusok elhibázott ösztönzői miatt is alacsony a dolgozók motiváltsága a területen.

Kiszámíthatatlanság. A dolgozók jórésze két hétre sem tudja előre megtervezni szabad- és pihenőnapjait. A változó beosztások mellett – a kiugróan magas betegállomány és az állandósult munkaerőhiány miatt elkerülhetetlen – rendkívüli munkavégzésre is gyakran berendelik őket, sokszor sms-ben értesítve őket. Ez is nagy szerepet játszik abban, hogy elképesztő ütemű a munkaerő cserélődése. Az idén, az elbocsátások és az új munkarendek bevezetése után négy hónap alatt önként távozott a cégtől az állomány negyede, mintegy száz személy. Olyan emberek tömege hagyja ott a repülőteret, akik beható ismeretekkel rendelkeznek a legtöbb biztonsági protokollról.

Munkakörülmények. Silány vagy hiányzó védőfelszerelések, szinte megtarthatatlan határidők, teljesen „egyszerűsített” orvosi és pszichológiai szolgáltatások nehezítik a mindennapokat. Sokaknak egy egész munkanap alatt sincs lehetősége kimenni enni vagy épp a mosdóba. Az ombudsmani jelentés által is kifogásolt folyamatos kamerás megfigyelésre is sokan panaszkodtak, de a főnök–beosztott-kommunikációval is elégedetlen a dolgozók számottevő hányada.

Stressz, egészségügyi kockázatok. Saját magán a dolgozók 44 százaléka (nyolc órás munkarendben 59 százaléka) tapasztal „szinte mindig, folyamatosan”, illetve „gyakran” stressz-tüneteket. Kollégáik kitettségét ennél is borúsabban látják: az összes megkérdezett kétgharmada szerint munkatársaikkal „szinte mindig, folyamatosan” vagy „gyakran” megtörténik, hogy a stressz miatt nem tudnak egyenletesen magas színvonalon teljesíteni.

 

Azonnali teendők

A szakszervezet tíz azonnali lépésre szólítja fel a munkaadót, mielőtt baleset történnék, vagy újra megfosztanák a légikikötőt schengeni besorolásától:

 

1. A munkaidő-beosztásokat tegyék kiszámíthatóvá, legalább két hónapra előre tervezhetővé. Hagyjanak fel a munkakezdés időpontjának folyamatos, egészségtelen rotálásával.
2. Adják vissza az adójóváírás, a műszakpótlékok és a cafetéria szabályváltozásai miatt az elmúlt másfél évben elvesztett jövedelmeket. A lebegtetett további bércsökkentő tervektől álljanak el.
3. A megkülönböztetésre és kiszolgáltatottságra alapozó munkaerő-kölcsönzéssel hagyjanak fel. Azonos munkakörben azonos feltételekkel foglalkoztassanak munkavállalókat.
4. A képzésben biztosítani kell a naprakész tankönyveket, egynél több oktatót, és az új technológiák begyakorlását gyakorlati alkalmazásuk előtt.
5. Teremtsék meg a valódi, előzetes bejelentkezés nélküli munkaügyi hatósági ellenőrzés feltételeit a repülőtéri munkahelyeken.
6. Legalább 20 százalékkal bővítsék a munkaerő-állományt. Dolgozzanak ki olyan motivációs rendszert, amely képes lassítani a dolgozók elvándorlását.
7. Dolgozzák át a teljesítményértékelő és ellenőrzési mechanizmusokat, hogy az valóban a hibák feltárását és őszinte elemzését, a dolgozók fejlesztését szolgálja.
8. Minden dolgozói védőfelszerelés álljon rendelkezésre, és legyen használható minőségű. A sugárszennyezés mellett ügyeljenek a járványveszélyre is, különösen influenzaszezonban.
9. Állítsák vissza a pszichológiai alkalmassági vizsgát a biztonsági területen. Állítsák vissza a munkahelyi orvosi rendelőt és pszichológiai tanácsadást.

10.Biztosítsák a törvényben garantált munkaközi szüneteket, az étkezés és mosdóhasználat elemi feltételeit.

 

A teljes tanulmány letölthető a LESZ oldaláról: www.lesz.org.hu