A sajtótájékoztató írásos összefoglalójában olvasható: a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány „büdzsémagyarázó” projektje, a Közös kassza keretében készült el a 2013-i költségvetés kockázatelemzése, amelyet az alapítvány megbízásából a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest készített el a költségvetési vita első fázisa és az adótörvények megszavazása után. A tanulmány részletesen elemzi a magyar gazdaság jövő évi kilátásait, a fogyasztás, az export és a beruházások valamint az infláció és a foglalkoztatás várható alakulását és külön kitér a költségvetési hiány tarthatóságának kockázataira.

Költségvetési egyenlegtartás növekvő inflációval

A 2013-i költségvetési rendhagyó, szinte alig követhető tervezési folyamata az ország gazdasági kilátásait, a növekedési esélyeket és az infláció fékezését egyaránt rövidtávú politikai érdekeknek rendelte alá. A költségvetési egyensúly megtartásához ugyanis a kormány rendre olyan eszközökhöz nyúl, melyek a lehető leghátrányosabban érintik az ország gazdaságának jövedelemtermelő képességét, a beruházásokat, valamint a lakosság jövedelemviszonyait.

Az elemzés rámutat, hogy a költségvetési egyenleg javítását célzó fogyasztási adóemelések hatását fokozza az az adóbevételi többlet, ami az inflációs többlet által indukált béremelésekből adódik a versenyszférában. Az erős inflációs hatást az indokolja, hogy mind a jogszabályok, mind a kormányzati kommunikáció alapján az új és/vagy megemelt adók hatásait a társaságok várhatóan a lehető legteljesebb mértékben át fogják hárítani a fogyasztókra (hatósági áras területeken a vállalatokra). Ha azok az ágazatok, amelyek gyakorlatilag minden más ágazatnak beszállítói (energetika, közművek, pénzügyi szolgáltatók, stb.) áthárítják a többletterheket, akkor ez a hatás végig fog terjedni a teljes gazdaságon. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, a 2013. évi infláció eléri az 5 százalékot, aminek nem elhanyagolhatóak az elosztási hatásai sem. Az elemzés arra is rámutat, hogy mivel a legutóbbi kiigazítási tervek összesített hatásán belül nagy súlyt képvisel az infláció növelése miatt keletkező többletbevétel, ez a jövőben is magasan fogja tartani az inflációs várakozásokat. Mindezek eredményeként tehát a 2013-i költségvetés lényegében inflációs eszközökkel, egyfajta bújtatott,   de hatását tekintve igen drasztikus megszorítás formájában hárítja a lakosságra, s annak is a legkiszolgáltatottabb részére a költségvetési egyensúly megtartásának terheit.

Az előző technikai kivetítés óta kihirdetett, foglalkoztatást segítő intézkedések mérsékelhetik azokat a kockázatokat, melyeket a korábbi kormányzati gazdaságpolitika okozott a foglalkoztatás területén, ilyen módon a célzott járulékcsökkentés hatására várhatóan nem következik be az a tartós foglalkoztatotti létszámcsökkenés, ami a korábbi intézkedések (elsősorban a minimálbér-emelés) hatására várható lett volna. Ugyanakkor ezen foglalkoztatást segítő intézkedések rövid távú költségvetési egyenlegrontó hatásuk lényegesen nagyobb annál, mint amennyit a kormányzati dokumentumok tartalmaznak.

Recesszió 2013-ban: 0,2 százalékos visszaesés

A Költségvetési Felelősségi Intézet munkatársai szerint a reál GDP 0,2 százalékkal, a háztartások változatlan áron számított fogyasztása pedig 1,1 százalékkal visszaesik 2013-ban. Ugyanakkor jövőre az export 4,4 százalékkal, vállalati beruházások pedig 1,4 százalékkal növekedhetnek. A beruházások érdemi bővülésének azonban továbbra is korlátját jelentik a bankszektor hitelezési aktivitását romboló kormányzati intézkedések.

Növekvő kockázatok, fedezet nélkül

Az elemzésből kiderül, hogy a közvélekedéssel ellentétben nem a külső hatások, az eurozóna súlyosbodó recessziója, hanem a hazai gazdaságpolitika döntései jelentik a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatait. Az euro zóna recessziójának súlyosbodása a magyar gazdaság – különösen az export és a beruházások – növekedési ütemét ugyan fékezi, de ennek a rövid távú költségvetési hatása nem jelentős, hiszen 1 százalékpont külpiaci lassulás 16 milliárd  forint költségvetési egyenlegromlást okoz. Valamivel  nagyobb, százalékpontonként 44 milliárd forint egyenlegromlást idéz elő, ha a kockázati prémium hatására a forint hozamgörbe – a jelenlegi, nemzetközi pénzpiaci okokból igen kedvező szinthez képest – megemelkedik.

A szakértők a jövő évi költségvetésre veszélyes legnagyobb kockázati elemként három tényezőt azonosítanak. Ezek közül kettő, a telekom-perben várható, az államra elmarasztaló ítélet, valamint az e-útdíj bevezetésének késése egyszeri tételnek tekinthető. A harmadik ezzel szemben strukturális kérdés. A tárgyalás alatt lévő költségvetési törvénytervezet hallgatólagosan azt feltételezi, hogy 2013-tól az eddig önkormányzati fenntartású, a jövőben központi kezelésbe vett iskolákban a tanárok és a többi alkalmazott béréből és az egyéb, eddig fizetett transzferekből nettó 150 milliárd forint, vagyis a GDP 0,5 százaléka megtakarítható. A költségkeret csökkenésének tartalmi, strukturális kérdéseiről a törvénytervezet nem szól. Mivel olyan tételről van szó, amelyet a költségvetési törvény meghatározhat, az elemzés készítői ezt az intézkedést elfogadták adottságként. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy megfelelő megalapozó intézkedések nélkül rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy 2013 során emiatt a parlament a költségvetési törvény valamilyen technikájú módosítására kényszerül.