Kulturális „gerillákat” toboroz a Goethe Intézet

Mint a mai tájékoztatón Jutta Gehrig igazgató és Nagy Márta referens elmondta: a Szemrevaló 2012 elnevezésű fesztivál megrendezésében a Goethe Intézet együttműködik az Osztrák Kulturális Fórummal és a Svájci Nagykövetséggel. A filmeket eredeti nyelven vetítik, magyar vagy angol felirattal, illetve szinkrontolmácsolással. Olyan német tájnyelvű filmet is láthatunk, ahol a szinkrontolmácsolás mellett a német felirat is eligazít, hiszen egy-egy német tájszólás igen csak messze van az irodalmi normától. A mindenkori nyelvi verzióról a program nyújt tájékoztatást.

A filmek megtekintése jó alkalom arra, hogy a Goethe Intézetben szakmai beszélgetés keretében vitassák meg az európai filmkultúra helyzetét. A meghívott vendégek arról beszélnek majd, hogyan ítélik meg a fesztiválok szerepét a filmek iránti érdeklődés felkeltésében.

Ugyancsak az intézményi összefogást példázza a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral közösen megrendezett multimediális Herta Müller-kiállítás. A Nobel-díjas írónőt bemutató tárlat A szavak ördögi köre címet viseli, és a látogatók tematikus tárlatvezetéseken ismerhetik meg, magyar írók, fordítók, irodalmárok segítségével a német irodalmár munkásságát. Herta Müller november 9-én felolvasóestet is tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

A Goethe Intézet nagy súlyt fektet a fiatalabb korosztály megnyerésére is, ezért is hirdette meg, hogy várja őket „gerilla csoportjába”. De kik is ezek a gerillák? A kultúra iránt fogékony fiatalok, akik bár remek ötletekkel rendelkeznek, nincsenek kapcsolataik, és a tervek megvalósításához hiányzik a háttér. A kreatív Goethe-gerillák a német kultúra terjesztésén és lakóhelyük kultúrájának a felpezsdítésén fáradoznak majd. Az intézet reményei szerint a kulturális „gerillák” tapasztalatokat szerezhetnek a német művészekkel való közös munka során, ami saját szakmai fejlődésüket is segíti.

A mai sajtóbeszélgetésen szó esett a budapesti Francia Intézet és a Goethe Intézet együttműködéséről is. Ennek keretében közös konferenciát tartanak Holokauszt és irodalom címmel. November 15-én és 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban négy-négy magyar, illetve német és francia irodalmár, filozófus, holokausztkutató tekinti át a téma időszerű vonatkozásait.

A Goethe Intézet részletes programkínálatáról ITT tájékozódhatnak.

Herta Müller Romániában született németajkú családban. Német és román filológiai tanulmányait befejezve egy gépgyárban helyezkedett el fordítóként. Miután megtagadta, hogy a román titkosszolgálat besúgója legyen, elvesztette állását és folyamatos zaklatások érték. Politikai nyomásra 1987-ben végül Németországba települt át. 1989 és 2001 között angol, amerikai, német és svájci egyetemek vendégprofesszoraként tanított; közben regények, esszék, rövid prózai írások szerzőjeként, kollázsok alkotójaként vált egyre ismertebbé. Műveit számos díjjal tüntették ki, 2009-ben neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Négy regénye jelent meg magyarul. A Lélegzethinta, A róka volt a vadász, Szívjószág, fordítója Nádori Lídia volt. A legutóbbi magyarul kiadott Fácán az ember, semmi több című kötet Karácsonyi Noémi fordítása.

„A szavak ördögi köre" - multimediális kiállítás a Nobel-díjas Herta Müllerről

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a budapesti Goethe Intézet „A szavak ördögi köre“ címmel kiállítást rendezett az irodalmi Nobel-díjas, romániai születésű írónő, Herta Müller életéről és munkásságáról. A multimediális, eredeti dokumentumokat felvonultató bemutató megnyitóján Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet vezetője elmondta: „Herta Müller életének dokumentumai a diktatúrában élő kisebbségi alkotó megrázó dokumentumai”. A kiállítás november 10-éig látható.

Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint „a kiállítás jócskán túlmutat önmaga tárgyszerűségén, hiszen egy közös, közép-kelet-európai élményre hívja fel a figyelmet, a diktatúrában eltöltött évtizedek kegyetlen és kérlelhetetlen univerzumára”. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója bejelentette, hogy Herta Müller november 9-én 17.30 órától személyesen olvas fel műveiből a patinás budapesti intézmény dísztermében.

Balla Zsófia erdélyi származású, Budapesten élő költő és író vezette be a kiállítást. Balla Zsófia szerint „egyik történelmi bűn nem teszi meg nem történtté a másikat, egyik pusztítás nem igazolja a másikat". A kiállításhoz különféle nézőpontokból kialakított tematikus tárlatvezetések kapcsolódnak október 11.-én, 18-án és 25-én 17 órai kezdettel az írónő életét és munkáit kiválóan ismerő magyar írók, fordítók és irodalomtörténészek közreműködésével.

Herta Müller 2009-ben részesült a világ legnagyobb irodalmi kitüntetésében. A nemzetközi irodalmi közvélemény a diktatúrák egyik legnagyobb írójaként és kutatójaként ismeri. Herta Müller a Temesvári Egyetemen szerzett német-román szakos diplomát 1977-ben. Diákévei alatt tagja volt a Bánáti Akciócsoport elnevezésű, német fiatalokat tömörítő ellenzéki irodalmi csoportnak. 1979-ig egy romániai gépgyárban dolgozott fordítóként. Innen elbocsátották, amikor megtagadta, hogy rendőrségi besúgó legyen. Ezt követően a Securitate zaklatásainak volt kitéve. Munkái Romániában csak cenzúrázva jelenhettek meg. 1987-ben férjével, a szintén író Richard Wagnerrel együtt Németországba Berlinbe emigrált.

A kiállításról és kísérőprogramjairól a www.goethe.de/budapest/herta-mueller címen találhatók részletes információk.