Üzenetek a múltból: a kulturális örökség napjai

Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2002-től a jogutód, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség Napjai programját. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Tavaly a reformkor világa, idén ezer magyar ház áll a rendezvények homlokterében. Mindamellett nem előírás, hogy a bemutatandó épületeknek, helyszíneknek feltétlenül védett műemlékeknek kell lenniük.

Az idén a program az „Örökölt üzenet” címet kapta. Ami arra utal, hogy ahány épület, annyi emlék, annyi történet, tehát üzeneteket közvetítenek a múltból, és arra emlékeztetnek, hogy őrizzük, óvjuk meg őket utódainknak.

Százkilencvenhét településen ötszáz helyszín várja idén az érdeklődőket. Íme néhány közülük az érdekesség kedvéért: a fővárosban a brit nagykövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz Terme, a Pálos Könyvtár és Papnevelő Intézet, a Magyar Kárpitművészek Egyesülete Kárpitműhelye, a kőbányai pincerendszer, a kelenföldi kocsiszín. A vidékiek közül Kecskeméten a Cifrapalota, Szegeden a vasútállomás felvételi épülete, Székesfehérvárott a Királykút-emlékház, Sopronban a Storno-ház, Kisjakabfalván a Konrád-ház, Golopon a Vay-kastélyban az Ősi magyar címertár, Kisbéren a Kiskastély, Tatán a Bordó-ház, Gödöllőn a Testőrlaktanya.

Az egyik budapesti kalandtúra a „Vadlesen a Terézvárosban” elnevezést kapta. Ennek során az épületek homlokzatán lévő állatokat nézik meg a kicsik, miközben megismerkedhetnek a hozzájuk fűződő történetekkel. Séta indul többek között a Pál utcai fiúk nyomában, a Corvinus Egyetem oktatási épületeiben, Újlipótváros szecessziós világában, ugyancsak Újlipótvárosban Raoul Wallenberg védett házaiban, Zuglóban a Hermina út rejtett értékeit megcsodálva, valamint a Wekerle-telepen és a kiskocsmák között Óbudán.

Pelyhe település pincesor-sétára hív, míg a kohászat egykori fellegvára, Ózd gyári bejárásra. Egyetemi-séták indulnak Szegeden, kápolnatúra a Pannonhalmi Főapátságban, Alcsúton arborétumi barangolást, Bátán kerékpáros műemlékrallyt szerveznek.

A határon túli programok mellett burgenlandi partnerek kérésére német nyelven is kalauzolják a vendégeket Sopronban, a belvárosi sétán.

A kulturális örökség napokkal párhuzamosan, szeptember 15-23. között a szakrális művészetek hete fesztivál keretében, a templomok éjszakáján koncertek várják a hallgatókat a fővárosban és az ország több településén.
A teljes program a Fidelio különszámában és ITT olvasható.


Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata. Először a Benelux államok követték, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. 1999 óta az EU is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját a kontinensen. Immár negyvennyolc európai ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjai zászlaja, az unió csillagos lobogóját épületek rajzolatai díszítik.