Stagnáló világgazdasági kilátások, bizakodó magyar pénzügyesek
A „világgazdasági helyzetfelmérés” 2009 óta, negyedévente összegzi a tényeket. Az idei második negyedévét vizsgáló tanulmány összesen 2700 szakértő megkérdezésén alapul, a közép-kelet-európai régiót 156 válaszadó képviselte.
A tanulmány egyik fontos megállapítása: a jelenlegi világgazdasági helyzet gyakorlatilag a 3 évvel ezelőtti, azaz a 2009-i állapotokat idézi. Az összes válaszadó csaknem kétharmada (63,8%) véli úgy, hogy a gazdasági kilátások stagnálni vagy romlani fognak. Különösen szembeötlő ez az előző negyedéves adatokhoz képest, amikor olyan nem várt bizalomnövekedés volt tapasztalható, mely még a gazdaság lassú, de fokozatos növekedését vetítette előre.
A hirtelen jött bizalomvesztés az ACCA és az IMA szerint alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy bár az év eleje óta érezhetően megnövekedett a megrendelések száma világszerte, ez mégsem tudta ellensúlyozni a kormányzati költekezésekből fakadó kiadásokat. Különösen aggasztó ez annak tükrében, hogy a tőkebefektetések száma, valamint a foglalkoztatottsági indexek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak világszerte. Az üzleti eredmények javítására ráadásul még indig nincsen jobb ötlet, mint a költségek leszorítása.
A másik magyarázat: bár a görögországi választások végül mégiscsak megnyugtató eredményeket hoztak, az európai adósságválság még így sem rendeződött maradéktalanul. Újabb tőrdöfésként ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága, Kína is negatív csúccsal állt elő: 13 negyedév után az idei másodikban bejelentett 7,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) -bővülés számít az eddigi legalacsonyabbnak.
Közép- és kelet-európai kitekintés
Szűkebb régiónkban továbbra is nagyfokú bizalmatlanság tapasztalható a gazdasági kilátások kapcsán, különösen a magabiztosnak mutatkozó amerikai és közel-keleti régiókkal összehasonlítva. Negatív változást mutat a bizalmi index alakulása is az előző időszakkal összehasonlítva. Az első negyedévben az összes válaszadó 18 százaléka hitt a gazdaság fellendülésében, mostanra viszont ez az arány 12 százalékra zuhant vissza. A válaszolók kétharmada szerint ráadásul (az előző negyedéves 62 százalékhoz képest) letértünk a fejlődés útjáról, sőt, egyenesen visszaesést prognosztizálnak.
A régió tagországai közül ezúttal a magyar válaszadók bizonyultak a legderűlátóbbnak. A kutatásban részt vevő, ACCA-képesítésű magyar szakemberek 19 százaléka szerint számíthatunk pozitív elmozdulásra és „mindössze” 59 százalékuk festett fel borúlátó jövőképet. Lelkesedésüket egyedül a litván válaszadók osztották, ott 18 százalékos a bizakodók aránya.
„Az eddigi kutatásainkban a magyar pénzügyi szakemberek meglehetősen kis szórással befolyásolták a közép- és kelet-európai bizalmi indexek alakulását, azaz válaszaik legtöbbször nem igazán tértek el az átlagtól” – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.
„Az adatok alapos vizsgálatakor kiderül, hogy valójában nem beszélhetünk a hazai szakemberek gondolkodásmódjának hirtelen pálfordulásáról. A mostani eredmények ugyanis hasonlóan alakultak az előző negyedéves adatokhoz képest, tehát a magyar szakemberek nagyjából ugyanúgy, a régió többi válaszadója már negatívabban ítéli meg a múlt negyedévet” – világít rá a szakember.
