Operaházi évadzáró – új kitüntetések: kamaraénekes, balettcsillag
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitó beszédében az operát valláshoz hasonlította, amelynek megvannak a szentjei, eretnekei, reformátorai és hívei. Egyben hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti kultusz elképzelhetetlen opera és balett nélkül. Az Operaház hajója azonban sosem ér révbe, hiszen verseny van. A kormány feladata a segítségnyújtás, amely biztosítja, hogy a hajó ebben a versenyben ne süllyedjen el. A verseny, jellegéből fakadóan megújulásra sarkall – strukturális változásokkal pedig versenyképesebbé tehető egy kulturális intézmény. Kiemelte, hogy legyen akármilyen is egy ország gazdasági helyzete, a kultúrára szükség van – a pénzben nincs katarzis.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa beszédében elmondta, hogy amikor átvette az intézmény vezetését, nem láthatta előre az országban zajló gazdasági folyamatok alakulását. Az évadban a Magyar Állami Operaház történetének legnagyobb létszám-csökkentését kellett végrehajtania a vezetőségnek. Ennek nyomán már kialakult az új struktúra, a törvények megtartásával lassan befejeződik egy hosszú folyamat. Ötöd, hatod, vagy tized akkora forrásból felelős vezető nem ígérhet sem európai, sem világszínvonalat, ám hangsúlyozta, hogy a meglévő erőforrásokkal lehet úgy gazdálkodni, hogy a nemzeti operajátszás megmaradjon, ennél fontosabb cél pedig nem létezik. Az Operaház idei évadjában 165 előadást játszott, a következő szezonra pedig már 238 előadást tűzött ki a vezetőség. „Bízom abban, hogy a kormányzat minden segítséget megad a Magyar Állami Operaháznak, hiszen egy lefelé kunkorodó spirálban kizárt a fejlődés lehetősége” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a Pekingi Színházi Világfórumon külföldi intézményvezetők elmondása alapján a Magyar Állami Operaházéhoz hasonló problémákkal találkozott, bár hozzátette, világszinten ritka a magyarhoz hasonló állam, amely egyetlen operaházzal rendelkezik. A budapesti dalszínház 143 magyar énekest szerződtetett a következő, ennél többet nemzeti operaház nem tehet.
Mozsár István ügyvezető igazgató kimerítő tájékoztatót nyújtott az Erkel Színház megújulásáról. A 2011 novemberében kiadott kormányhatározat szerint a színháznak mielőbb meg kell nyitnia. A program teljesítéséhez nem állt rendelkezésre egy olyan csapat, amely a jogi háttértől az építészeti kérdésekig azonnali megoldásokra képes, ezért a színházi élet szereplőivel folytatott konzultációt követően meg kellett keresni a megfelelő szakembereket. A terv mára kész, és „erős beruházási programmal rendelkezik, amelyben különféle költségvetési sávokhoz rendelt lehetőségeket is kibontotta”. A jóváhagyott költségvetés duplájával (1,7 milliárdról 3,6 milliárdra emelve) alapprogram lenne megvalósítható, amely látványos technikai fejlesztések és bővítés révén (külön próbaterem és házi színpad) gyakorlatilag új épületet eredményez.
A Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, Héja Domonkosa nyitó társulati ülésen elhangzott szavaira emlékeztetett: akkor ígéretet tett, hogy két kiemelkedő zeneszerző darabjait a repertoár részévé teszi. A következő szezon első premierje Erkel: Hunyadi László című operája, a bemutatók sorában pedig Richard Strauss Ariadné Naxosban című műve is hallható lesz. Emlékeztetett arra is, hogy még az ősszel fiatal operaénekes nemzedéknek nyújt lehetőségeket, miután a 2012/13. évadban fellépő 143 művész között számos pályakezdő léphet színpadra az Operaházban. A főzeneigazgató hangsúlyozta, hogy az előadások létrejöttéért dolgozó valamennyi munkatársat a társulat tagjának tekint.
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója kiemelte, hogy a nehéz gazdasági körülmények közepette az Operaház balett-társulata rendkívüli teljesítményt nyújtott a most záruló évadban, a következő szezonban pedig már gazdagabb repertoárral lép közönség elé.
A társulati ülésen Balog Zoltán miniszter ünnepélyesen lezárta a februárban meghirdetett „ErKell nekünk” jótékonysági árverést, amelyen a dalszínház relikviáit és híres művészeinek jelmezeit bocsátották licitálásra – a megújuló Erkel Színház javára. Az adományok számlálása megkezdődött, az eredményről holnap adnak tájékoztatást az Operaház honlapján.
Az évadzáró társulati ülésen első alkalommal adták át az Operaház új alapítású díjait. Az elismeréseket a dalszínház vezetősége a Magyar Állami Operaház aktív szólistáinak megbecsülésére, tehetségük és teljesítményük értékelésére hozta létre, hisz retrospektív, visszatekintő állami díjak léteznek, de a pálya zenitjén, vagy a csúcs előtti pillanatban kevesen kaphatnak elismerést. Az Operaház új szakmai díjai ezt az űrt hivatottak betölteni.
Az operavilágban Európa-szerte a legmagasabb kitüntetés a Kammersinger-cím – ezt a rangot kívánja a hazai szakmai életbe átültetni a magánénekesek számára létrehozott „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” cím. A balettművészek számára alapított „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” (magyarul: csillaga) cím ugyancsak az európai, nevezetesen a francia baletthagyományra kíván építeni.
A kitüntető címeket mától évente három ének- és egy balettművész veszi át és viselheti egy évadon át. Olyan előadók kaphatják, akik a Magyar Állami Operaházhoz különösen kötődnek, színpadának rendszeres fellépői, a díjátadás évadjában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Magyar Állami Operaház vállalja, hogy a kitüntetett művész következő szezonbéli főszerepes fellépéseinek tiszteletdíját – az első 20 nagyszínpadi előadás erejéig – a legmagasabb szint felett állapítja meg, a szóban forgó évadban pedig minden színlapon, egyedüli díjként, mint az Operaház szakmai elismeréseként tünteti fel.
Az új alapítású díjak átadási ünnepségeinek alkalmára Pacsay Attila zeneszerző fanfárt komponált, a következő években a díjátadások állandó szignálja ez a dallam lesz – erre vonultak színpadra a díjazottak, akik elnyerték a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/13, és A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címeket.
A cím kézzel fogható, elegáns jelképe a díj, amely egy fontos és közös, az opera és a balett számára is üzenetet hordozó szimbólum: egy herendi porcelánhattyú ébenfa hatású posztamensen, oldalán ezüstszín tábla, fekete, névre szóló vésettel; mindez pedig ébenfa hatású, valódi ezüstbetéttel ellátott, art deco stílusú, antikolt keretben.
Az Operaház történetében elsőként nyerte el a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor.
Sümegi Eszter laudációjábanelhangzott, hogy valóban különösen kötődik a budapesti Operaházhoz – Philadelphiától Berlinig, Salzburgtól Torontóig a világ élvonalába tartozó énekesek partnereként hatalmas sikereket aratott. A nemzetközi és hazai koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze, mégis a Magyar Állami Operaház közönségének adja át művészete legjavát. Az idei évadban négy hatalmas szoprán főszerep magas színvonalú megvalósításáért és két elsöprő erejű debütálásáért kapta az elismerést.
Váradi Zita a most záruló évadban nyolc operában, harminchárom alkalommal lépett színpadra. Az Arabella-sorozatban nyújtott teljesítményéért egyöntetűen pozitív kritikai visszhanggal jutalmazta a sajtó, a Népszava kritikusa ezt írta róla: „A pesti társulatnak már régen nem ígérete, ebben a produkcióban is igazi üdvöskéje …,hosszú szünet után betöltheti a László Margit visszavonulásával örökül maradt űrt”.
Bretz Gábor nyerte el, aki külföldi színpadok után az idei évadban a Magyar Állami Operaházban, hét opera basszus- és basszbariton szerepeiben csillogtatta meg képességeit. Az Operaház művészeti vezetése díjazta egyenletesen magas színvonalú teljesítményét, amelyet a Macbeth Banquo szerepének megformálásával koronázott meg, különösképpen pedig a Mefostofele címszerepében nyújtott alakítását.
A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet Oláh Zoltán, az együttes első magántáncosa nyerte el. Az évadban a balett-repertoár legnagyobb férfifőszerepeit alakította. A klasszikus repertoár mellett a modern darabokban ugyancsak magas színvonalat nyújtó művészt azonban nemcsak szakmai kvalitásaiért, hanem a munkához és partnereihez való hozzáállásáért is jutalmazza a művészeti vezetés.
A szerkesztő olvasmányajánlata az évadzáró üléssel kapcsolatban:
