Óvatosan a WiFi-vel! – bárki lehallgatható

Ma már olyan eszközök és programok állnak rendelkezésre, elérhető árakon, amelyekkel simán be lehet jutni bárki számítógépébe, akár a szemben lévő házból. A program megtalálja a jelszót, és úgy néz rá a gyanútlan ember számítógépére, mintha ott ülne mellette.

Amiből nem következik, hogy ezt meg is teszik – de nem tudható, mikor, ki, kivel teszi. Mert észrevehetetlen.

A legfontosabb tehát a szükséges és az elégséges védelem. Mindennapos jelenség, hogy a szomszédok ingyen használják egymás WiFi-jét. A szakértők úgy gondolják: ma az e-mail biztonsága olyan, mint a nyílt postai levelezőlapok biztonsága volt egykoron. Csak az nem olvasta el, aki nem akarta.

Akik hozzá akarnak jutni mások információihoz, ott próbálkoznak, ahol kisebb a védelem. Vannak védelmet nyújtó szolgáltatók – kérdés, mennyiért, és mekkora védelmet tudnak garantálni. Vannak olyan védelmi rendszerek, amelyek a jogosultság szerinti hozzáférést figyelik, és jelzést adnak, ha veszélyt tapasztalnak.

Elméletileg minden kód megfejthető, de nem egyformán bonyolultak a módszerek, és különbözőek a költségek is. A felmérések szerint az adatvisszaélések 70–80 százaléka emberi hibákra vezethető vissza.

Nagyon elterjedt a lehallgatásoktól való félelem. Ehhez azonban folyamatos figyelésre és a beszélgetések meghallgatására is szükség van, ami igen sok időbe és költségbe kerül. A szakértők úgy vélik, csak ritkán ér meg ennyit a lehallgatás, vagyis kevésbé kell tőle tartani, mint amennyire az emberek félnek tőle.

Ennek ellenére a szakértők óvnak attól, hogy WiFi-s kapcsolaton keresztül intézzük bankügyeinket. Azt is fontos tudni, hogy ha valaki rejtett számról hív, nem biztos, hogy helyes felvenni. Vannak ma már olyan szolgáltatók, amelyek a rejtett számok tulajdonosait is meg tudják nevezni.

Az internet alapú telefonálás és a Skype megbízhatósága is elég gyenge. Bár elvileg titkosított, de nem lehetetlen a megfigyelése. Ezért arra figyelmeztetnek a szakérők, hogy mindenki gondolja meg, mit forgalmaz, mit tesz közzé magáról.

A sajtóbeszélgetésen szó volt a nyilvános adatokból való hálózatkutatásról is. Ennek egyik specialistája az egészségügyi információkkal foglalkozó PubMed 3M. Tapasztalatai szerint ez jó eszköz lehet arra, hogy áttekintést kapjon egyes szakterületek helyzetéről, és akár a jövőre vonatkozó következtetésekre is alkalma legyen. Fel lehet mérni például az ország kardiológusainak elhelyezkedését, szakmai kapcsolódásait, a véleményformálók szerepét. Használják ezt a módszert az ügyfélszolgálatok tervezésénél, de az is megjósolható, hogy mikor mennek csődbe egy bank ügyfelei.

Rényi Alfréd, a kiváló magyar matematikus kezdett foglalkozni a hálózatelmélettel. Mostanában Barabási Albert László szakterülete, az Egyesült Államokban végez ilyen kutatásokat. Bár ő maga fizikus, a hálózatelmélet segítségével azt vizsgálja, hogy milyen szerepük lehet a géneknek az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kialakulásában.