Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

UNICEF-állásfoglalás a gyermekek büntetőjogi felelősségre vonásról – megelőzés, gyermekvédelem, gyermekjogok az igazságszolgáltatásban

UNICEF-állásfoglalás a gyermekek büntetőjogi felelősségre vonásról – megelőzés, gyermekvédelem, gyermekjogok az igazságszolgáltatásban
Infovilág

Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyermekjogi szakértője.Miért nemzetközi követelmény, hogy a gyerekekre eltérő büntetőjogi szabályok vonatkozzanak?


A nemzetközi szabályok és ajánlások, így az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is két fontos szabályt rögzít a büntetőjogi felelősségrevonással kapcsolatban. Az egyik, hogy minden 18 évesnél fiatalabb személy speciális elbánásban kell, hogy részesüljön – mert gyermeknek számít. A másik pedig, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás célja a segítés, a nevelés, a társadalomba való beilleszkedés támogatása és ezért nem a szabadságkorlátozással járó büntetések elsődlegesek – sőt, azokat csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig lehet alkalmazni – hanem az elterelő, a közösség előtt felelősségvállalást jelentő, helyreállító szemléletű szankciók.

Szükséges, hogy az, akinek bűnösségét kimondjuk tudja és értse, hogy amit elkövetett az nem helyes?

A büntetőjogi felelősségrevonás akkor lehetséges, ha az elkövető vagy szándékosan vagy gondatlanul követte el a cselekményt. Alapvető tehát, hogy akit bíróság elé állítunk, az fel tudja fogni, hogy miért is áll ott, értse hogy miért gondolják a többiek (felnőttek) azt, hogy ez nem helyes és tanuljon abból a visszajelzésből amit kap. Bár könnyű lenne azt mondani, hogy minden büntetés erkölcsi tanítás is egyben, igen gyakran ez a felnőtteknél sem működik: nehéz péládul egy adócsalónak a társadalom felé irányuló megvetéséről beszélni, ha úgy tudjuk, hogy igen sokan követnek el csalást az adóbevalláskor. Egy gyerektől sem várhatunk el többet, mint egy felnőttől  - sőt ha a gyermek első alkalommal egy bíró szájából fog hallani a társadalmi szabályokról, amiket megszegett – okkal feltételezhetjük, sem az eljárás, sem az ítélet nem fog döntő befolyást gyakorolni a gyerekre. Ezért fontos hangsúlyozni, a gyermekekre irányuló büntetőpolitika alapköve a megelőzés és hogy nem képzelhető el hatékony büntető igazságszolgáltatás gyermekvédelem, szociális gondoskodás, családsegítés, a gyermekjogok érvényesítése nélkül.

Az életkor önmagában elegendő ahhoz, hogy meghatározzuk ki elég érett arra, hogy felelősségre vonjuk azért, amit elkövetett?

Számos dologtól függ, hogy valaki ki mennyire érett. Egy dolog biztos: önmagában a születésnapi torta elfogyasztása nem növeli senkinél a belátási képességet, a felelősségérzetet és az erkölcsi tudást. Ebből a szempontból akár mindegy is lehetne, hogy 12 vagy 14 a büntethetőségi korhatár.

De! Az érettség függ attól, hogy mennyire tudjuk kordában tartani a dühünket, a csalódottságunkat, hogyan hozzuk meg a döntéseinket és mennyire vagyunk önállóak vagy hallgatunk másokra (mások befolyására) a döntéshozatalban. De ide tartozik még sok-sok esemény is, ami életünket befolyásolta, így például hogy éltünk-e intézetben hosszabb ideig, megkaptunk-e kisgyermekként minden figyelmet és törődést, amire szükségünk volt, bántalmaztak-e vagy elhagytak-e minket.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az agyi homloklebegy fejlettsége és az egyén autonómiája (azaz hogy mennyire önálló vagy befolyásolható) és az ösztönökön való uralkodás képessége között milyen összefüggés van, és hogy hány éves korban éri el az ember a teljes képességét a tudatos, önálló döntéshozatalra.
Ez láthatóan és egyértelműen nem a 12 éves kor!  



Egyáltalán mi a célja a büntetőjogi eljárásnak? Megértetni a gyerekkel mi helyes és mi nem? Erkölcsi leckét adni? Megvédeni az ártatlanokat?

A büntetőeljárás célja nem lehet a bűnösség kimondása, mert az megbélyegző és ezzel olyan helyzetbe hozza a gyermeket, ami megnehezíti a társadalmi helyzetét. Ezért is fogalmaz úgy a büntető törvénykönyvünk, hogy a cél (a bűnmegelőzésen túl, ami általában célja a büntetésnek) a társadalmi reintegráció és a nevelés.

A büntetőeljárás eredményeként nem lehet olyan szankciót alkalmazni, ami ellehetetleníti a gyermek tanulását, elszakítja kortársaitól, hátrányban hozza a munkaerőpiacon és így élethossziglan nehezített, kiszolgáltatott helyzetet eredményez.

Nem tekinthetem egyszemélyben felelősnek a gyereket egy olyan helyzetért, ami mögött sok felelős személy- rendszer fellelhető:
-    ha bántalmazták, de nem kapott segítséget,
-    ha családja tartósan küzd a fennmaradásért és a társadalomban maradásért de esélyük sincs megélhetésüket munkaviszonyból biztosítani,
-    ha kudarcos volt az iskolai teljesítménye de nem figyeltek oda rá, hanem elkönyvelték butának,
-    ha a családjában nem kapott kellő figyelmet vagy nem ismerik el olyannak amilyen és ezért keresett magának egy bandát, ahol elfogadták.  

Megannyi tipikus élethelyzet a bűnelkövetésre – megannyi történet, ami azt támasztja alá, a jog és a büntetés alkalmatlan eszköz arra, hogy a gyereknek a megfelelő üzenetet eljuttassuk. Felelősségvállalásra, jóvátételre és megbékélésre van szükség. Egymás és a jog tiszteletére. Ez a jövő. Nem pedig a szürke hamukereszt a homlokon és a szobafogság.

Címkék