Édes anyanyelvünk: a legnagyobb hungarikum lett a magyar nyelv?

Czetter Ibolya, a Savaria Egyetemi Központ elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy a rendezvénysorozat 1967-ben kezdődött Lőrincze Lajos nyelvész és tanár, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorának alapítója, valamint Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, az Édes anyanyelvünk című műsorfolyam felelős szerkesztője kezdeményezésére, Vas megye pedig már több alkalommal volt az országos megnyitó házigazdája.

A mai tudományos előadások sorában elsőként kultúránk és nyelvünk külföldiek által megrajzolt, egyediségét is kiemelő képét mutatta be Balázs Géza nyelvészprofesszor. Megemlítette Teller Ede véleményét, hogy világhírű természettudományi eredményeinket is a magyar nyelv sajátosságai ösztönözhették. Ismertette azokat a megfigyeléseket, amelyek a magyar nyelvi kommunikáció keleti és nyugati sajátosságait együttesen tükrözik.

Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó főszerkesztője a múlt évszázadok magyar valóságtörténéseit szemléltette szavaink életén keresztül. Hiszen például ez a három szó – békekölcsön, lódenkabát, padláslesöprés – felidézi számunkra a Rákosi-korszakot, a kaftán, turbán, minaret pedig török kort juttatja eszünkbe.

Dede Éva tanár-pszichológus a magyar nyelv iránti vonzalom típusairól, valamint anyanyelv-elsajátítás vizsgálatának újabb eredményeiről szólt. Rámutatott arra, hogy lelki folyamatainkat köznapi metaforikus kifejezésekkel írjuk le, pl. összeszorul a szíve, nem bírja megemészteni, kiütést kap tőle.

Az országos rendezvénysorozat holnap a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban folytatódik.