Cserkész-évfordulóra bélyegkisív
1907. augusztus 1-jén a dél-angliai Brownsea Island-en volt az első cserkésztábor. A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított mozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. 1912. december 28-án megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Magyarország alapító tagja volt az International Scout Bureaunak (ma WOSM), valamint a WAGGGS-nak, amely 1928-ban Parádon jött létre. A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10 000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely a többi között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész-telep, valamint egy országos cserkészbolt-hálózat. 1933-ban Magyarországon, a gödöllői Királyi Parkban rendezték a 4. cserkész világdzsemborit, ahol 46 ország 26 000 cserkésze vett részt. 1948–89 között a kormányzat azonban hazánkban betiltotta a szervezetet, így a magyar cserkészet csak illegalitásban és az emigrációban élt tovább. A rendszerváltás után szerveződött újjá: a Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakult társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.
A Magyar Cserkészszövetség jelenleg 10 cserkészkerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki a szakágakat, például vízicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A nevelőmunka a kisközösségekben folyik (őrsök), amelyek egy fiatal vezető irányításával működnek. Több azonos korú őrsöt (raj) irányít egy felnőtt vezető. A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Forrás: mcssz.hu; hu.wikipedia.org.
