Hat bélyegújdonság: gyógyfürdők, idegenforgalom, Karády, Várkonyi

A Király gyógyfürdő (Budapest, II., Fő utca 84.) építését 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. Nem volt és ma sincs közvetlen melegvíz-bázisa, mivel a törökök a forrásoktól távol, a várfalon belül építették a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről vezették a helyszínre. Buda visszafoglalása után, 1796-ban a fürdő a König család birtokába került, ő építette át mai formájára, ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.

A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, teljes felújítására 1950-ben került sor. négy medencével várja a gyógyulni vágyó közönséget. Vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is figyelemre méltó. Alkalmazása javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, gerincdeformáció, idegzsábák, a csontrendszer mészhiánya és sérülés utáni állapotok esetén.

A Rudas gyógyfürdő (Budapest, I., Döbrentei tér 9.) 1566–72 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető. Ilidzsa típusú fürdő (termálfürdő) volt, amely a források vizének hasznosításával épült. Épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolcoszlopos medencetere. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült. Török kori neve a „Zöld oszlopos fürdő”, melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatott.

Jelenlegi nevére több vélemény is felvetődött. A lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, mások szerint a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés. A 2004-ben megkezdett átépítési munkálatok nagymértékben érintették a fürdőt. Ma már hat gőzmedencével és egy uszodával várja a gyógyulni és felfrissülni vágyókat. Vize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, fluoridion-tartalommal. Javasolt ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák és a csontrendszer mészhiányos állapotainak kezelésére. (Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu )

Mindkét címlet március 22-én jelenik meg, együttesen 495 forint névértékben.

Két új címlettel bővül az Idegenforgalom-bélyegsorozat

 

A Magyar Posta két új címlettel bővíti Idegenforgalom elnevezésű forgalmi bélyegsorozatát. A filatéliai újdonságok két hazai oktatási intézmény, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Debreceni Egyetem alapításának centenáriumát köszöntik. A bélyegképeken a két intézmény épülete látható. A legújabb bélyegek Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek.

A Puskás Tivadar Távközlési Technikum a Magyar Királyi Posta 1912-ben alapított Műszerész Tanonciskolájából nőtt mára az ország kiemelkedően fontos középfokú távközlési intézményévé. Az első távíróvonal 1847-ben épült ki Pozsony és Bécs között és 1881-ben építették meg a Puskás fivérek (Tivadar és Ferenc) az első, budapesti telefonközpontot és a telefonhálózatot.

Ez a fejlődés sürgette a hazai szakemberképzés megoldását. Kolossváry Endre, az első postamérnökök egyike kezdeményezte 1910-ben a Posta ipari szakiskolájának megszervezését. Két év alatt készült el a Budapest-Ferencvárosban, a Gyáli úton a háromszintes, neobarokk stílusú iskolaépület, melynek tervezője és kivitelezője Fleischl Róbert építész volt.

A Magyar Királyi Posta Műszerész Tanonciskolája 1912. október 24-én kezdte meg működését. A II. világháborút követő változások és későbbi fejlesztések, korszerűsítések eredményeként a Puskás Tivadar Távközlési Technikum a 60-as évek elejére az ország híradástechnikai színvonalát reprezentáló, a szakmai képzés számára korszerűen felszerelt iskola lett. (Forrás: puskas.hu)

A szerk. megj.: miután senkinek sem kötelező tudnia (főként a külföldi filatélistáknak nem), hogy hol van a a Puskás Tivadar Távközlési Technikum, célszerű lett volna a bélyegen feltüntetni legalább annak a helységnek a nevét, ahol található. 

Ezerkilencszáztizenkettő a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve; a város felsőoktatásának gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza. A Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében, 1538-ban alapították. Éppen száz esztendővel ezelőtt, Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az Országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel.

Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV.Károly királyfelavathatta az újonnan alapított orvostudományi kar központi épületét. Az intézmény 1921-ben vette fel Tisza István, az 1918. október 31-én meggyilkolt volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.

A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye 15 karával, 25 doktori iskolájával hazánk vezető kutatóegyetemei közé tartozik. Forrás: centenarium.unideb.hu

A két bélyeg március 22-én jelenik meg, névértéke 180, illetve 270 forint, tervezője Domé Eszter, sokszorosította a Pénzjegynyomda.

 

Alkalmi bélyeg Karády Katalin és Várkonyi Zoltán emlékére

 

A Magyar Posta jeles magyar előadóművészek sorozatának legújabb darabjai Karády Katalin színésznő, énekesnő és Várkonyi Zoltán színész, filmrendező, színigazgató születésének 100. évfordulójára emlékezik. A kiadványok Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készültek. A bélyegsorozatot a Kecskeméti Katona József Színházban bocsátják forgalomba a színházi világnapi gála alkalmával.

 

Karády Katalin színészi tanulmányait követően 1939–41 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel. Már első mozifilmje, a Halálos tavasz bemutatása után a kor ünnepelt dívája lett. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a közönség. A német csapatok bevonulását követően dalait betiltották és 1944-ben kémkedés vádjával a Gestapo le is tartóztatta. A legnehezebb időkben is ember tudott maradni, vállalva az életveszélyt, zsidó gyerekeket mentett meg a biztos haláltól. Humanista nagysága előtt 2004-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetéssel tisztelgett.

1945–48 között az Operettszínház foglalkoztatta még, de a kommunista hatalom ellehetetlenítette, 1949-től pedig be is tiltotta filmjeit és többé színházban sem léphetett fel. 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. Salzburg, Svájc és Brüsszel után São Paolóba költözött majd 1968-ban New Yorkban telepedett le. Bár vállalt néhány fellépést, és lemezei is jelentek meg, haláláig visszavonultan élt.

Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész; színész, filmrendező és színházigazgató Ódry Árpád és Kiss Ferenc tanítványaként végzett 1934-ben a Színiakadémián. 1934-41 között a Nemzeti, 1941-44 között pedig a Madách Színház tagja volt. A háború alatt a színpadról letiltották, és származása miatt menekülnie kellett a Gestapo elől.

A háború után 1945-től a Művész Színház igazgatója. 1950-62 között a Nemzeti Színház művésze, és három évadon keresztül a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-ben a Vígszínház főrendezője, majd 1971-től egészen haláláig igazgatója.

Filmszerepeivel párhuzamosan rendezőként magyar klasszikus filmek sorát forgatta. 1949-től tanított a Színész Akadémián (később Színház és Filmművészeti Főiskola), 1972-től egészen haláláig rektorként vezette az intézményt.  (Forrás: szineszkonyvtar.hu • hu.wikipedia.org)

A bélyegek március 27-én jelennek meg 820 össznévértékben; tervezőjük Orosz István, sokszorosító a Pénzjegynyomda.