Továbbra is egy helyben toporog a világgazdaság
A világ könyvelői 2012-re sem jósolnak igazi áttörést a gazdaság fellendülésében. Így foglalható össze egy mondatban a 2011 utolsó negyedévében készített az a nemzetközi felmérés, melyben 3775 számviteli szakembert, közte 1414 felsővezetőt kérdeztek meg. A tanulmány két nemzetközi könyvviteli szervezet összefogásának az eredménye.
Az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szervezete 2009 óta végez rendszeres elemzéseket a gazdaság és a világválság kapcsolatáról. A kutatás fő megállapításait a negyedévente megjelenő „Világgazdasági helyzetfelmérés” (Global Economic Conditions Survey) című tanulmányában összegzi. A kutatáshoz ezúttal csatlakozott az IMA (Institute of Management Accountants), az az amerikai szervezet, mely elsősorban a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgálja.
„Az együttműködésnek köszönhetően még valósabb képet kaphattunk a világgazdaság aktuális állapotáról – mondta Kateřina Benešová, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. – A válaszadóknak mintegy harmada számolt be romló, de legalább is stagnáló gazdasági kilátásokról és csaknem fele vesztette el bizalmát a saját munkaadójával szemben.”
„A legnagyobb mértékű bizalomcsökkenés Hongkongban, Szingapúrban és Cipruson tapasztalható, ezek a helyszínek nagymértékben függnek a nemzetközi kereskedelem és a világméretű pénzügyi tranzakciók alakulásától. Ebből és még néhány intő jelből arra következtethetünk, hogy a nemzetközi kereskedelem növekedése megtorpant, sőt zsugorodni kezdett” – hívja fel a figyelmet Benešová.
Regionális szinten egyértelműen Közép- és Kelet-Európa könyvelhette el a legalacsonyabb üzleti bizalmat, de ezúttal a hagyományosan derűlátónak mondható ázsiai-csendes-óceáni országok is negatív fordulatot vettek. Afrika és a Közel-Kelet továbbra is a legstabilabb régiónak számítanak, mind a bizalmi indexeket, mint a világgazdaság alakulásával kapcsolatos általános várakozásokat illetően.
A romló kilátások mellett a kutatás eredményei a foglalkoztatottság és a zöldmezős beruházások csökkenő nemzetközi tendenciájára is felhívják a figyelmet. Az ACCA és az IMA is különösen aggasztónak találta, hiszen e mutatószámok az utóbbi három évben folyamatosan gyengék és a szakértők szerint ennek később még nagy ára lehet.
Közép- és kelet-európai kitekintés
A tavalyi utolsó negyedévben Közép-Kelet-Európában volt a legalacsonyabb az üzleti bizalom. Jóllehet, az itteni válaszadók kevésbé voltak borúlátóak a világgazdaság általános helyzetével kapcsolatban, mint a kontinens többi részén.
Egy még részletesebb analízis rávilágít, hogy az igazi zuhanás a bizalmi indexekben már 2011 harmadik negyedévében bekövetkezett, és ehhez képest valójában nem igazán történt érezhető eltérés az év végére. Arányaiban vizsgálva a válaszadók több mint fele (55 százalék) számolt be csökkenő tendenciáról, ami mindössze ötszázalékos eltérés az előző negyedéves időszakhoz képest.
Miközben az üzleti bizalom többé-kevésbé állandó volt az elmúlt időszakban, a világgazdasággal kapcsolatos elvárások már jóval árnyaltabb képet mutatnak. A válaszadók döntő többsége (87 százalék) véli úgy, hogy a globális gazdasági helyzet romlani vagy stagnálni fog, ami 17 százalékos változás a 2011. év harmadik negyedévéhez képest (összehasonlítva az akkori 70 százalékkal).
A vizsgált időszakban az egyik legnagyobb kockázatként az árfolyamok ingadozását jelölték még a válaszadók. Az utolsó negyedévben a finanszírozáshoz való hozzáférés is jelentősen romlott, ami a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság mérőszámainak látványos csökkenéséhez vezetett.
Az európai válaszadók a kormányuk még szigorúbb intézkedéseire számítanak a következő ötéves időszakban. Kivétel a közép-kelet-európai régió, ahol a válaszadók szerint már így is nagyon komoly megszorításokkal és szabályozásokkal kell szembenézniük. A térség OECD-országainak szakemberei szerint – köztük Magyarországon is – a kormányzati költekezések számottevően csökkenni fognak a következő öt évben; a nem OECD tagországok pont ellentétesen gondolják.
Általában elmondható, hogy a régió kormányai által foganosított gazdasági intézkedések alacsony támogatottságúak, de a nemzetközi irányzatokkal összehasonlítva, nem mutatnak kirívó eltérést a megkérdezettek körében. A szakemberek mindössze 13 százaléka fejezte ki egyetértését, 57 százaléka szerint azonban más fiskális politikára lenne szükség. A régió országainak egy csoportja (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) kitűnik az arányában magasabb támogatottságával a kormányzatuk intézkedései iránt, azonban a támogatottsági index még ezekben az országokban is nagyon alacsonynak mondható, csupán 19 százalék.
