Liechtenstein: százéves a mini állam önálló bélyegkiadása – világújdonság: sziluettbélyeg
Csaknem három tucat új bélyeggel, bélyegblokkal, feketenyomattal örvendeztette meg a liechtensteini bélyeggyűjtőket és a Liechtenstein bélyegeit gyűjtő filatelistákat a Rajna völgyében, Ausztria és Svájc ölelésében meghúzódó mini monarchia postaigazgatása a múlt évben. Miként immár száz esztendő óta (az idén, 2012-ben ünnepli önálló bélyegkiadásának 100. évfordulóját a hercegség), tavaly is gondosan és jó ízléssel választották ki a kis grafikai remekművek témáit, motívumait: épületek, tájak, állatok, műkincsek egyaránt szerepelnek közöttük. Az időszerű események megörökítése mellett következetesen folytatják a bélyegek kiadásáért felelősök a múlt években megkezdett tematikus bélyegek megjelentetését: kortárs építészet, megújuló energiaforrások, lepkék, liechtensteini tájak, Európa-bélyeg stb.
Különösen keresetté vált a hercegi ház trónörökös párja, Alois és Sophie négy gyermekéről készült remek portrérajz-sorozat. A kis hercegek megjelentek négydarabos sorozatban, húszas kisívben, hagyományos bélyegblokk és feketenyomat-blokk formájában egyaránt.
Világújdonságot is kézbe vehetnek a gyűjtők és a filatélia iránt érdeklődők az idei bélyeg-évkönyvvel: négyes blokk formájában örökítette meg Liechtenstein a kínai 2012-t, a Sárkány évét. Míves nyomdai munkával készítették el a lyuggatott sziluettbélyeget (jobb oldali kép).
A világ egyik legkisebb országa egy idő óta különösen szívélyes kapcsolatokat ápol a Föld legnépesebb és egyik legnagyobb országával, a Kínai Népköztársasággal. E közeledés kifejeződéseképpen már jó néhány kínai témájú bélyeget adott ki Liechtenstein kínai művészek közreműködésével. A «kínai állatjegyek» megjelentetése azonban egyedisége révén nem csupán a szenvedélyes bélyeggyűjtők, hanem a szépet, az unikálist szerető nagyon sok ember szívét megdobogtatja. A bélyeg tervezője, Stefan Erne a lézertechnikát alkalmazta a pompás „papírmetszet“ előállítására. Azért pedig, hogy az értékcikk ne sérüljön bérmentesítéskor, az öntapadós ragasztási módot választották a kivitelezők. A sárkány éve január 22-én kezdődik és jövő február 9-ig tart.
Az egyedülálló technikával készült bélyegről még annyit, hogy névértéke 1,90 svájci frank, mérete 46×48 mm, egy blokkban négyet helyeztek el belőle (a lapformátum:146×208 mm), két színű ofszetnyomással készült a schaani Gutenberg AG-nál.
Amikor 1961. április 29-én Svájcban megalakult a World Wildlife Fund (WWF), aligha gondolták az alapító atyák, hogy kis, magán-állatvédő kezdeményezés a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetévé terebélyesedik. Hatvan nemzeti szekciójának 4000 munkatársa kereken 100 országban 2000-nél több természet- és környezetvédelmi projekten dolgozik. A WWF az utóbbi években az élővilág fajtavédelmén túl példásan küzd a földi éghajlatot károsító hatások ellen is, arra serkentve a világ népességét és az államok vezetőit egyaránt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az emberiség, az élővilág fennmaradásáért.
Miután a madarak különösen érzékenyek a maradandó természeti és éghajlati változásokra, a liechtensteini bélyegkiadás a WWF 50. születésnapján a veszélyeztetett madárfajoknak szentelte a 2011. év másik gyönyörű bélyegblokkját. Egy-egy frank névértékű, nyolc darab hatszögletű bélyegen örökítette meg az ugyancsak liechtensteini művész, Jacques Sonderer a hazájában is veszélyeztetettnek minősített madarakat. A kicsi országban kihalás fenyegeti a fülemülét (Luscinia megarhynchos) és a harkályfélék családjába tartozó nyaktekercset (Jynx torquilla); különösen veszélyeztetett a kabasólyom (Falco subbuteo), a kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), az európai törpekuvik (Glaucidium passerinum), a tövisszúró gébics (Lanius collurio), az aranymálinkóként is ismert sárgarigó (Oriolus oriolus), valamint a rozsdás csuk (Saxicola rubetra). Ezek mind szerepelnek az eleve egységes képet mutató nyolcas kisíven. Valamennyi bélyeg sarkában megjelenik a WWF jellegzetes, pandás logója.
Tekintettel arra, hogy bár Liechtenstein Hercegség 1709 óta önálló, 1806 óta szuverén, 1866 óta pedig teljesen független állam (napjainkban a világ hatodik legkisebb területű országa), az ország védelméről a szomszédos Svájc gondoskodik, külképviseletét is a berni diplomácia látja el, és fizetőeszköze is svájci. A szoros együttműködésből természetesen a két ország postaigazgatása is kiveszi részét. Évfordulók alkalmával közösen szoktak bélyeget kiadni. (Hasonló, közös bélyegkiadás valósult meg már a többi között Kínával, Costa Ricával, Ausztriával is.) Tavaly újabb liechtensteini–svájci bélyeg jelent meg «Horizont Schweiz» címmel. Tekintettel arra, hogy mindkét országban a svájci frank a fizetőeszköz, a határ mindkét oldalán egyenlő értékű a közös bélyeg. A Fürstentum Liechtenstein, illetve Helvetia ország-megjelölésű bélyeg képéül az iráni származású, Németországban élő Shirana Shahbazinak a Liechtensteini Művészeti Múzeumban látható «Gyümölcs» című, almát ábrázoló alkotását választották.
Végezetül egy kis történelem abból az alkalomból, hogy február 1-jén ünnepli Liechtenstein az önálló bélyegkiadásának 100. évfordulóját. A parányi országban a 16. században létesültek az első postahivatalok az akkoriban kiemelkedően fontos Milánó–Lindau útvonalon, a Rajna mentén. A két postaállomás Balzersben és Schaanban működött, de nem liechtensteini zászló alatt.
A 19. század elején a liechtensteini hercegek szerették volna fölszámolni az áldatlan állapotot, és kérték az Osztrák Császárságot (amelynek fővárosában, Bécsben volt a mini ország uralkodójának a székhelye) a postaügyek rendezésére. Így nyílhatott meg 1817. szeptember 1-jén az első osztrák cs. és kir. levélgyűjtőhely Balzersban.Az első postahivatalt azonban csak 1845-ben építették meg Vaduzban; a postavonalat akkor kötötték össze szorosan az osztrák postai hálózattal, és Liechtensteint postaügyileg osztrák belföldként kezelték. Ez különösen fontossá vált 1850-ben, amikor az osztrák birodalomban bevezették a postabélyeg használatát; a bérmentesítő 1850. június 1-jén Balzersben és Vaduzban is megjelent. A két érintett ország 1852. június 5-én kötött postaügyi megállapodást, amelyet 1876. december 3-án megerősített az Osztrák–Magyar Monarchia.
Az első, 1, 2, 3, 6 és 9 krajcáros, Ausztriában és Liechtensteinben érvényes, vágott bélyegeken a császári címer szerepel. Kezdetben kézzel, később géppel gyártott papírra nyomtatták a bélyegeket. Filatelisták a megmondhatói, hogy milyen ritkaságnak számítanak ezek a bélyegek, amelyeket egyébként vaduzi és balzersi hosszú bélyegzővel érvényesítettek. Még a későbbi, I. Ferenc Józsefet és a császári címert ábrázoló bélyegek közül is csak néhány olyan maradt fenn, amelyet liechtensteini postahivatal bélyegzőjével érvényesítettek.
Még évtizedeket kellett várni a liechtensteini postaügy önállósodásáig. A hercegség és az Osztrák–Magyar Monarchia 1911. október 4-én kötött megállapodást a postáról, valamint a telefonról és a távíróról; a dokumentum kilátásba helyezte, hogy 1912. január 1-jével megalakul az önálló Liechtensteini Posta, de továbbra is a cs. és kir. postaigazgatással szoros együttműködésben, a bécsi minisztérium felügyelete alatt. Akkor határozták meg a levélportók mértékét is 5, 10 és 25 hellerben (heller: fillér, az osztrák–magyar korona századrésze, aprópénz), valamint saját, hercegségi bélyegek kiadásáról is döntöttek.
Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1912. február 1-jén jelent meg az első három liechtensteini bélyeg (a képen a 25 halleres címlet) a kis ország öt postahivatalában. A bécsi állami nyomdában készültek könyvnyomtató gépen, tervezője Koloman Moser volt, a metszeteket Ferdinand Schirnböck készítette. Mivel a két művész feladata volt az osztrák bélyegek tervezése is, kezdetben nagyon hasonlítottak egymásra a liechtensteini és az osztrák bélyegek; a névértékeket 5, 10, 25 hellerben határozták meg, a bélyegkép a liechtensteini uralkodót, II. Jánost örökítette meg, a jobb felső sarokban pedig a hercegség címere látszott. Az országnév helyén az osztrák igazgatásra utaló "K.K. Österreichische Post im Fürstentum Liechtenstein" szöveg állt.
A nagy eseményt követő időszakban megjelent liechtensteini bélyegek tovább őrzik az osztrák felügyelet jegyeit. Az első külön bélyeg II. János herceg uralkodásának 60. évfordulóján jelent meg, még ezt is a két osztrák művész tervezte. Érdekesség: a jubileumi bélyeg kiadásának napján, 1918. november 12-én megszűnt az osztrák felügyelet a liechtensteini posta fölött, mivel az első világháború után, aznap kiáltották ki az Első Osztrák Köztársaságot
Ennek ellenére továbbra is az osztrákok működtették a liechtensteini postát; az addig kiadott bélyegek érvényben maradtak, és a köztársasági bélyegeket is árusították a fejedelemségben. Az osztrák gazdasági bajokkal együtt járt hiperinfláció hozta el végül is a liechtensteini postaügy önállósulását, amely a két ország postai szerződésének felbontásával járt 1920. február 29-én.
