Ferenczy Károly életműve a Magyar Nemzeti Galériában – rejtett kincsek tárlata

Az életmű-kiállításnak külön aktualitást ad, hogy jövő február 8-án elérkezünk a napfényben fürdő tájak festőjének 150. születésnapjához. De ha nem lenne is ilyen jeles dátum, Ferenczy Károly akkor is szervesen beilleszkednék az MNG azon kiállítási sorozatába, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül tárja a látogatók elé a magyar festészet kialakulásának folyamatát. Gondoljuk csak végig: akár csak az utóbbi években is olyan ragyogó gyűjteményes kiállításokkal kényeztetett el bennünket az épp ez idő szerint egyetlen tollvonással, hatalmi szóval megszűnésre, beolvasztásra ítélt Magyar Nemzeti Galéria, mint – a teljesség igénye nélkül – Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Vaszary János vagy  legutóbb Markó Károly méltán nagy közönségsikert aratott életmű bemutatása.

Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, és festményei az MNG 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, munkásságának legjelesebb alkotásai összegyűjtve legutóbb 1922-ben voltak kiállítva a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst- Múzeum). Nemzedékek nőttek föl anélkül, hogy találkozhattak volna e páratlan életmű egészével.

A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek. A BTM – Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Művészeti Gyűjtemény, a Széchényi Könyvtár, a Zsidó Múzeum, a győri Xantus János Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, a komáromi Duna Menti Múzeum, a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb. voltak a főbb kölcsönzők. Emellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal- Lusztig, a Kogart, a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai éppúgy helyet kapnak itt, mint egy londoni magángyűjtemény különlegessége, az életműben témája miatt páratlan tengerkép. Az  életművet kitevő mintegy 400 alkotásból a kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája látható, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

A Ferenczy Károly-kiállítás a Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó „A” épület két szintjét foglalja el, de nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. Az emeleti teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az oeuvre. (Önarcképek, Korai zsánerképek, Nagybánya, Portrék, a Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat) Az emeleti folyosón továbbá egy „wanted” sorozat, Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek, de a háborúban eltűntek, külföldre sodródtak, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse. (Ezek a Galéria honlapján, a Ferenczy-kiállításhoz kapcsolódó „wanted”  képanyagban is megtekinthetők!)

Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. Ha nem tetszett neki valami, képes volt több darabra szétvágni, vagy akár megsemmisíteni is a vásznat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az az izgalmas kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával  érzékelteti.

Rendkívül fontos volt Ferenczy számára a család, mint érzelmi bástya és intellektuális közeg, az apa–fiú kapcsolat ráadásul sok egyéb képén is megjelenik. A kiállítás utolsó termében a művész családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, a festőművésszé lett Ferenczy Valér, a hazai gobelin-művészet megteremtője, Ferenczy Noémi és a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakja, Ferenczy Béni alkotásaival is.

A kiállítás földszinti fogadó terében látható emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató.

Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével kapcsolódott össze. A művészkolónia vezető mestereként vált a modern magyar festészet megalapozójává. Oeuvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és
külföldi közönség számára is fontos. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyszerre volt „európai” a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.

A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva lettek reprodukálva. A gyermekek számára külön kiállítási vezető és feladatlap készült a tárlathoz.

A kiállítás nyitásával egy időben jelent meg a Ferenczy Károly levelezését (több mint 400 levelet) tartalmazó kötet, melyet nemcsak részletes tudományos apparátussal, de egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő cd-melléklettel is elláttak a szerkesztők.

Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig. A kiállításhoz kapcsolódóan szombatonként 11 órától ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők, az egyéb kiegészítő programokról pedig a Magyar Nemzeti Galéria internet-oldalán érdemes tájékozódni.