A Barroso bizottsági és Buzek parlamenti elnök védnöksége alatt rendezett űrkonferencián elhangzottak szerint az EU azt várja az űrprogramoktól, hogy nagyobb hatékonysággal használják fel az uniós forrásokat. Herczog szerint ehhez a jelenlegi 7. tudományos keretprogram végén, 2013-at követően is a prioritások között kell szerepelni az uniós űrpolitikának, tehát a 8. kutatási keretprogramban az EU 2020-as stratégiának megfelelően kell gondoskodni a programok fenntartható finanszírozásáról.

Az október 21-ei sikeres rakétakilövést követően a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer vélhetően 2014-ben megkezdheti működését, teljes fordulatszámon mind a 30 szükséges műhold fellövését követően, 2019 környékén működhet majd. Ez a kb. 20 milliárd eurós rendszer komoly kihívója lehet az amerikai GPS-nek. 2020-ra ötből négy európai használ majd műholdas technológiát, évente 200 millió, elsősorban mobiltelefonba szerelt készüléket hoznak majd forgalomba. A teljes navigációs piac növekedését 18%-osra jósolják. A minden eddiginél pontosabb, ráadásul szélesebb szolgáltatási spektrumot nyújtó európai műholdas rendszer tehát euró milliárdokat hozhat az uniós konyhára, ha okosan használjuk – állítja Herczog.

A képviselő szerint az akár 90 milliárd eurónyira becsült üzleti és szociális haszon jelentős részének elsősorban az innovatív, technológiai kisvállalkozásoknál kell lecsapódnia, az ő nemzetközi piacra jutásukat kell megalapoznia. A programokat úgy kell tehát kialakítani, hogy beszállítói európai kkv-k közül kerüljenek ki, tehát a növekedésre és a minőségi munkahelyteremtésre közvetlenül is hatással legyen.