Drámaian csökken a lakásépítés és az építési engedélyek kiadása
A befejezett építkezések számának visszaesése a múlt negyedévekhez képest valamivel nagyobb, az új építési engedélyek számának csökkenése viszont az egy évvel azlőttihez mérten kisebb mértékű. A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 9 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. A 2011. I–III. negyedévében használatba vett lakások száma a községekben esett vissza a legkisebb mértékben, 32 százalékkal. A megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (38 százalékos), Budapesten és a többi városban ennél nagyobb arányban, 40–41 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Folytatódik Budapesten az új lakásépítési engedélyek számának erős visszaesése. 2011. január–szeptemberi időszakban 62 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a fővárosban, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban és a többi városban 24 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. Továbbra is úgy tűnik – az első félév adataihoz hasonlóan c, hogy a községekben az építési kedv számottevően már nem fogy tovább, az új építési engedélyek száma mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további mérséklődése jellemzi, vállalkozások építették az új lakások 40 százalékát, egy évvel korábban még felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 49 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen (1 százalék).
Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 52-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt (47-ről 56 százalékra). Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása az előző időszakhoz képest változatlan: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve 47-ről 55 százalékra nőtt a családi házban, 37-ről 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. Lakóparkban 2 százalék épült, az egy évvel korábbi 9 százalékkal szemben.
Az építtetői kör és az építési forma változásával összhangban, az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel növekedett, 100 m2 volt. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 34 százalékról 41 százalékra
