A KSH jelenti: mélyponton a bizalmi index, stagnáló kiskereskedelmi forgalom, súlyos válságban az építőipar
2011 első felében a globális konjunktúra dinamikája veszített a lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése alapján 2011re a világgazdaság növekedése a tavalyinál (5,1%) kisebb mértékű, 4%os lesz. A nemzetközi gazdaság alakulását befolyásolta, hogy számos meghatározó nemzetgazdaság munkaerőpiacán nem történt jelentős javulás, illetve a fiskális politikában a költségvetési kiigazítás került előtérbe. 2011 közepére a fogyasztói árak emelkedése felgyorsult, amiben leginkább az élelmiszer- és nyersanyagárak növekedése játszotta a főszerepet. Néhány euróövezetbeli ország államadósság-problémája meghatározó tényezőnek bizonyult a pénzügyi piacok folyamataiban, ami a pénzügyi eszközök árain keresztül érezteti hatását a reálgazdaság teljesítményén. Mindezek a fogyasztás növekedését is visszafogják.
A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék növekedése – az előző év azonos időszakához viszonyítva – az első negyedévi 2,4% után a második negyedévben 1,7%-ra fékeződött. 2011 I. félévében a globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok bruttó hazai terméke – lassuló növekedés mellett – 1,9%-kal lett nagyobb az egy évvel korábbinál. A kínai nemzetgazdaság továbbra is dinamikusan, 9,6%-kal bővült, viszont a jelentős katasztrófát elszenvedő Japán GDP-je 0,9%-kal csökkent. Az Európai Unió (EU-27) gazdasági teljesítménye 2,0%-kal emelkedett, ezen belül az uniós növekedés motorjának számító Németországé 3,7%-kal. Az EU gazdaságának megtorpanása jól nyomon követhető az Európai Bizottság által publikált gazdasági bizalmi index (Economic Sentiment Indicator) romlásában: július–szeptemberre a tagállamok többségében a konjunktúravárakozások pesszimistának mutatkoztak.c
Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5%-os növekedés eredményeképpen az I. félévben 1,9%kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság bővülése is lelassult. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 második negyedévéhez képest 1,2% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedünk el. A harmadik negyedév folyamán a magyar gazdasági szereplők várakozásai is romlottak a gazdasági folyamatokat illetően. Szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került.
Hazánk ipari termelése az év nyolc hónapjában 6,7%-kal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az értékesítési oldalon az export 10%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5%kal csökkent a bázisidőszaki, 2010. január–augusztusi szinthez képest. Munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek szerint az augusztusi termelés szintje – az éven belül először – valamelyest (0,4%-kal) mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az export ugyanebben a hónapban 3,5%-kal magasabb volt a tizenkét hónappal korábbinál. 2011. május–augusztusban lényegesen alacsonyabb ütemű volt az ipariexport-növekedés, mint az év első négy hónapjában.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar január–augusztusi termelési volumene 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása csekély mértékben – 0,6%-kal – emelkedett. A termelésből kis súllyal részesedő bányászat termelése 13%kal volt több, mint egy évvel korábban.
A feldolgozó-ipari alágak közül kilencnek nőtt a változatlan áron számított termelése, háromnak csökkent, egynek pedig lényegében változatlan maradt. A növekedést felmutató alágak közül hatnak a termelése kétszámjegyű mértékben emelkedett. A kibocsátás 18%-át adó, s ezzel legjelentősebb alág, a járműgyártás termelése 12%-kal emelkedett a 2010. nyolc havi szinthez képest. A termelés egyhatodát a számítógép, elektronikai, optikai, termék gyártása alágazat állította elő, nyolchavi teljesítménye ugyanakkor 3,1%-os mérséklődést mutatott. Az alág esetében a termelés április óta alacsonyabban alakul, mint egy évvel korábban; az elsősorban a híradás-technikai berendezések és elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésével magyarázható csökkenés üteme azonban lassult az utóbbi hónapokban. A termelésből mintegy egytizedes aránnyal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés az nyolc hónap során 2,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,4%-os emelkedése mellett következett be.
Augusztusban az új rendelések volumene 12%-kal haladta meg a tizenkét hónappal korábbi szintet, s a hó végi rendelésállomány is ilyen mértékben múlta felül az egy évvel azelőttit. Az ágazatok közül a járműgyártás augusztus végi, összehasonlító áron számított rendelésállománya 27%-kal volt magasabb, mint 2010. augusztus végén, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat esetében ugyanakkor 34%-kal visszaesett a rendelésállomány.
Az ipari termelés növekedése az év nyolc hónapjában az ipari termelői árak 3,0%-os emelkedése mellett ment végbe. A feldolgozóipari alágak közül jelentős emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (22%), a vegyi anyag, termék gyártása (12%), valamint az élelmiszeripar (9,3%) termelői áraiban. Négy alág esetében ugyanakkor árcsökkenés figyelhető meg, közülük a legnagyobb mértékű, 2,5%-os mérséklődés a járműgyártásban mutatkozott. A belföldi értékesítés árszínvonala 5,7%-kal, az exportértékesítésé 1,1%-kal haladta meg a 2010. nyolc havi szintet.
Az építőipar nyolc havi termelési volumene 11%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét építményfőcsoport (épületek, illetve egyéb építmények) termelése azonos mértékű, 11%-os csökkenést mutat.
A január–augusztusi időszakban az új építőipari szerződések volumene 24%-kal, az augusztus végi szerződésállomány volumene pedig 37%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől.
A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonalának növekedési üteme ugyan tovább mérséklődött augusztusban, de még így is 31%-kal magasabb volt az év nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban. A növényi termékek ára összességében 41%-kal nőtt. Ezen belül a gabonafélék ára január–augusztusban 63%-kal haladta meg a 2010. év azonos időszakit (júliustól a kalászosok betakarításával csökkent ugyan a növekedés üteme, de a kukorica aratása még nem kezdődött el), míg a zöldségfélék ára 13%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A burgonya ára – a várhatóan jó terméseredmény miatt – jelentősen visszaesett augusztusban, így az év elején még 88%-ot is meghaladó áremelkedés 9,5%-ra mérséklődött az év nyolc hónapjának átlagában. Továbbra is magas (35%-ot is meghaladó) viszont a gyümölcsök áremelkedése. Az élő állatok és állati termékek termékcsoportban január–augusztusban 14%-kal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábban mértnél.
2011. január–augusztusban 5,2 millió vendég 13,8 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. Míg a vendégek száma alig változott az egy évvel azelőtti szinthez képest, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal csökkent. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,3%-kal, a vendégéjszakáké 1,2%-kal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2,8%-kal kevesebb lett, és 5,1%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten mind a külföldi, mind a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, átlagosan 2,7%-kal. A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 9,2%-kal visszaesett.
Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 azonos időszakához képest: míg január–júniusban a külföldi vendégéjszakák száma 5,9%-kal bővült, július–augusztusban 5,2%-os visszaesés következett be.
A szállodai szobafoglaltság 2 százalékponttal nőtt egy év alatt, az nyolc hónapban 47% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,8%-kal nőtt, ezen belül a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 2,7%-kal emelkedtek, miközben a szálláshely-szolgáltatás árai 2%-kal mérséklődtek ugyanezen időszakban.
A külkereskedelmi termékforgalomban a január–augusztusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 16%-kal, az importé 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az év nyolc hónapját 4,7 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,3 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011 január–júliusában a kivitel volumene 12, a behozatalé 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 2–3%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a cserearány kismértékben, 0,8%-kal romlott.
A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban – kiigazítás nélküli adatok szerint – 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az nyolc hónap átlagában stagnálás mutatkozott. A bővülés egyik fő oka, hogy 2011 augusztusában 2 munkanappal több volt, mint tavaly ilyenkor: a naptárhatástól megtisztított adatok szerint augusztusban 0,4%kal bővült a forgalom a 2010. augusztusihoz képest.
Hazánkban idén január–augusztusban (kiigazítatlan adatok szerint) az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az előző évhez képest stagnáltak. Ezen belül a forgalom jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek forgalma 0,4%-kal csökkent, melyhez hozzájárulhatott az élelmiszerek gyorsuló árnövekedése. Az élelmiszer-, ital-, dohányáru szaküzletek eladásai 1,2%-kal haladták meg a tavalyi szintet.
A nem élelmiszertermékek eladási forgalma 0,4%-kal emelkedett az előző évhez képest. A növekedéshez a forgalom legnagyobb részét lebonyolító bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem, továbbá a kisebb súlyú könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem is hozzájárult.
Az üzemanyag-forgalom eladási volumene – a jármű-üzemanyagok 14%-os drágulása mellett – 1,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori jelentős (18%-os) visszaesés után idén január–augusztusban 5,4%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.
A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011. január–augusztus időszakát a születések számának és arányának számottevő csökkenése, illetve a halálozások kismértékű emelkedése jellemezte, ami együttesen a népességfogyás ütemének gyorsulását eredményezte.
A nyolc hónap során több mint 57 600 gyermek született, ami 4,7%-os csökkenést jelent a 2010. január–augusztusihoz képest, a születési arányszám pedig 9,1 ezrelékről 8,7 ezrelékre mérséklődött. (Az időszakon belül január-áprilisban jelentős, májusban mérsékelt csökkenés következett be az egy évvel korábbihoz képest, júniustól viszont gyorsuló ütemben emelkedett a születésszám.) Az elhunytak száma kevéssel meghaladta a 86 300 főt, ami 0,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékpontos növekedés mellett 13 ezreléket tett ki. A csecsemőhalandóság nyolchavi 5,1 ezrelékes mutatója 0,3 ezrelékponttal magasabb volt a 2010. január–augusztusinál.
A 28 700 főnyi természetes fogyás 12,4%-kal haladta meg 2010 nyolchavi értékét. Az időszak végén – részben becsült adatok alapján – a népesség lélekszáma 9 millió 965 ezer fő volt.
2011. június–augusztusban a munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatottság kismértékű emelkedése, miközben a munkanélküliség korábbi időszakra jellemző csökkenő tendenciája megtorpant.
A foglalkoztatottak száma és aránya – a 15–64 éves korcsoportra számítva – 3 millió 804 ezer fő és 56,1% volt. Előbbi 32 ezer fővel (0,8%kal), utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb volt a 2010. június–augusztusinál. (A növekedés mértéke mintavételi hibahatáron belül maradt.) A javulást a férfi foglalkoztatottak mutatóinak kedvezőbbé válása okozta, körükben egy év alatt 32 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, a női foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az előző év azonos időszakival.
A munkanélküliek 463 ezer fős száma – szintén a 15–64 évesek körében – 8 ezer fővel kevesebb volt a 2010. június–augusztusinál, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelentett. A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékpontos csökkenés mellett 10,8%-ot tett ki. Ebben az időszakban a férfiakra 10,8, míg a nőkre 10,9%-os munkanélküliségi rátát mértünk. A munkanélküliség majdnem minden negyedik fiatalt érintette, míg a 25–54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek valamivel több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama kevéssel meghaladta a másfél évet.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011. január–augusztusban a nemzetgazdaság egészében 2 millió 688 ezer fő állt alkalmazásban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül az első négy hónapban valamivel többen, a május–augusztusi hónapokban viszont kissé kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor. A nemzetgazdaság egyes területeit továbbra is ellentétes irányú folyamatok alakították. A legalább 5 fős vállalkozásokban 1 millió 850 ezer fő állt alkalmazásban, 1,9%-kal több a 2010. január–augusztusinál, miközben a költségvetésben alkalmazottak száma 4,8%-kal 734 ezer főre mérséklődött. Ez utóbbi, nagyarányú létszámcsökkenés az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. (A közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma átlagosan 57 ezer főt tett ki, ami kétharmada volt az egy évvel korábbinak.) A közfoglalkoztatás nélkül számolt 677 ezer fős létszám 1,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kisebb súlyú nonprofit szférában alkalmazottak száma 3,1%-kal 105 ezerre emelkedett.
Az év nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 600 forint volt, ami nominálisan 4,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összeged 139 800 forintot tett ki, ez 5,6%-kal magasabb volt a 2010. január–augusztusinál. A vállalkozások területén142 900, a költségvetésben 133 400, míg a nonprofit szférában 124 800 forint volt a kézhez kapott kereset összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában közel azonos, 7,7 és 7,8%-os volt a növekedés üteme, miközben a költségvetés területén szerény, 0,3%-os emelkedés következett be.
A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek; a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök 46%-át érintette. Az intézkedés hatását figyelembe véve a szféra bruttó keresete 1,9%-os növekedést mutat. (A kompenzációt nem számítva 1,6%-os volt a növekedés.)
A fogyasztói árak szeptemberben az előző havival megegyező mértékben, 3,6%-kal, január–szeptember átlagában pedig 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki szintet. Az kilenc hónapban továbbra is az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal. Ezen belül másfélszeresére nőtt a liszt és a cukor ára, míg az idényáras élelmiszereknél – az elmúlt négyhavi árcsökkenés következtében – 7,2%-ra mérséklődött az emelkedés üteme. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek a háztartási energia (5,6%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (5,8%) árai is, ezen belül a járműüzemanyagoké átlagosan 14%-kal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási cikkek (2,9%), miközben a szeszes italok, dohányáruk árai a tavalyi csaknem 10%-os emelkedés után idén stagnáltak. A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala továbbra is csökkent, 1,4%-kal. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 4,4%-kal kellett többet fizetni a 2010. január–szeptemberihez képest.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–szeptemberi időszakában 1571 milliárd forint volt, 482 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás fontos tényezőjét jelentette a MOL-részvénycsomag megvásárlása, ami 498 milliárd forinttal növelte a kiadásokat. Az államháztartás bevétele 9,3, kiadása pedig közel 10,9 billió forintot tett ki; előbbi érték lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, az utóbbi viszont 4,5%-kal meghaladja azt. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 277 milliárd forinttal romlott, amely révén a hiány 1366 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában szintén romlás következett be, a 280 milliárd forint összegű deficit 218 milliárd forinttal magasabb a tavaly ilyenkorihoz képest. Az elkülönített állami pénzalapok esetében ugyanakkor javult az egyenleg, a 75 milliárd forintot kitevő többlet 14 milliárd forinttal haladja meg a 2010. január–szeptemberi időszak során kialakultat.
A kormányzati szektor eredményszemléletben számított, első féléves egyenlege 1,9 billió forint többletet mutat. A 8,5 billió forintot jelentő bevételből a magán-nyugdíjpénztáraktól az első negyedév során átvett vagyon értéke 2,7 billió forintot tett ki. E bevételi tétel nélkül számítva 769 milliárd forintos hiány jellemzi a kormányzati szektort, ami a szezonálisan kiigazított első féléves GDP 5,5%-ának felel meg. A magán-nyugdíjpénztáraktól származó bevételek nélkül a hiány 25 milliárd forinttal nőtt a 2010. első félévihez képest, GDP-arányosan viszont 0,1 százalékpontos javulás figyelhető meg.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2011 első félévét 1,1 milliárd eurós többlettel zárta, ami a mérleg fél milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 0,8 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amelynek következtében a többlet értéke megközelítette a 2,6 milliárd eurót. A szolgáltatások esetében 1,7 milliárd eurós aktívum keletkezett, 222 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A többlet jelentős része az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz kötődik, amelyek esetében az aktívum 1,0 milliárd eurót tett ki. A reálgazdasági tranzakciókkal ellentétben a jövedelem-, illetve a transzfermérleg egyenlege romlott. A jövedelmek egyenlege 308 millió euróval vált kedvezőtlenebbé, a nettó jövedelemkiáramlás összege meghaladta a 3,1 milliárd eurót. Ezen belül továbbra is a közvetlen tőkebefektetésekhez köthető a legnagyobb értékű nettó jövedelemkiáramlás, amelynek értéke az első félév során 2,3 milliárd eurót tett ki. A viszonzatlan folyó átutalások első féléves egyenlege 30 millió eurós többletet mutat, ami az egyenleg 198 millió eurós romlása következtében állt elő. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség az első félév során 1,9 milliárd euró volt, 285 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 1,3 milliárd eurós többletet mutat, ami 379 millió euróval kevesebb a 2010 első félévinél.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2011. június végén 110,9 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,0 milliárd eurót tett ki. Mindkét érték 1%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A bruttó adósságállomány fele, a nettónak pedig közel harmada az államháztartást vagy az MNB-t terhelte.
